szerző:
Szegő Iván Miklós
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Míg a XIV. században a világ két legfontosabb pénzügyi centruma Bruges és Velence volt, később Antwerpen, majd Amszterdam és végül London vált központtá. Most viszont Ázsiába, Mumbai-Szingapúr-Hongkong-Sanghaj felé tolódik a világkereskedelem súlypontja, és az új pénzügyi centrum is alighanem egy kínai város, valószínűleg Sanghaj lesz - véli egy cambridge-i professzor, aki Budapesten tartott előadást, és utána a hvg.hu-nak is nyilatkozott.

Ha Kína valóban tovább liberalizálja a gazdasági feltételeket, és tényleg dollár helyett aranyba fekteti a tartalékait, továbbá Sanghajban és annak gazdasági régiójában a beruházási korlátozásokat is feloldják, akkor ez a város lehet a világ következő pénzügyi központja – mondta el a hvg.hu kérdésére Peter Spufford, a brit Cambridge-i Egyetem emeritus professzora. A híres Queens’ College kutatója szerint a világgazdaság súlypontja folyamatosan tolódik el Ázsia felé, így a jelenlegi pénzügyi központok, London és New York szerepe csökkenni fog.

Az új centrum kialakulásának azonban sok feltétele van. Az indiai Mumbai, az egykori Bombay szintén képes lehetne e szerep betöltésére, de Indiában túl nagy a korrupció, ami hosszú távon súlyos akadályozó tényező szerinte. Potenciális központként szóba kerülhetne a délkelet-ázsiai Szingapúr és a volt brit gyarmat, a kínai fennhatóság alá visszakerült Hongkong is. Ez utóbbi akár a közeli Kantonnal (Guangzhou-val) és a volt portugál gyarmattal, Makaóval egészülhetne ki, és együtt fejlődhetnének globális centrummá. Ám Spufford szerint Sanghajnak van hosszabb távon a legnagyobb esélye arra, hogy új gócponttá váljon. Sanghaj ugyanis rendelkezik a megfelelő gazdasági és kereskedelmi háttérrel. A kínai iparnak és kereskedelemnek már most is az egyik központja, és ha a tőzsdei és más beruházási szabályozásokon tovább lazítanak a világ legnépesebb országának a hatóságai, akkor Sanghaj még vonzóbb célponttá válhat.

©

Spufford érvelése azért érdekes, mert a cambridge-i professzor nem a jelenlegi gazdasági folyamatokkal foglalkozik, hanem az egyik legnevesebb pénztörténeti szakértő, a középkori gazdaságtörténet világszerte elismert kutatója.

Az ELTE-n tartott előadásában, a reneszánszkutatók tanácskozásán Spufford kifejtett néhány elvet arról, hogy milyen tényezők segítik elő egy város regionális vagy globális centrummá válását. A sok tényező közül kiemelhetjük az etikai és a kommunikációs szempontokat. Spufford szerint a középkortól máig az egyik leglényegesebb tényező a megbízhatóság, a bizalom. Nagyon lassú volt ugyanis az adott korban a kommunikáció.

Hat hét volt a levezés

A XIV. századi két nagy centrum, az itáliai Velence és a németalföldi Bruges (Brügge) között például három hétig tartott egy küldemény célbajuttatása, tehát egy válaszlevélre hat hetet kellett várni. Ilyen körülmények között a bizalom még inkább felértékelődött. Már ekkoriban is ismerték ugyanis a pénzátutalás fogalmát, ha nem is a mai értelemben: a bankok hálózata lehetővé tette, hogy aki a rossz közbiztonság miatt nem akart magával sok pénzt cipelni, egyik városból a másikba érve készpénzt vehessen fel a helybeli bankfióktól. Ehhez nyilván nagyfokú bizalomra volt szükség.

Bruges, a középkori város
©

De a bankok, bankárok egymás közötti bizalma még fontosabb volt, a szemtől szemben bonyolított ügyletek sokkal kedveltebbek voltak, mint a két város közötti tranzakciók (sokszor utólagos) lebonyolítása. Ez a bizalmi kérdés kedvezett annak, hogy egyetlen helyen koncentrálódjon a pénzügyi élet. A bizalom és a kommunikáció mellett a már említett ipari és kereskedelmi háttér a másik fontos tényező. Amikor a Földközi-tenger medencéjében a cukorkereskedelem és feldolgozása, az üvegipar Velence környékén összpontosult, sőt a környéken a fémipar is fellendült, ez szintén kiindulópontja volt a pénzügyi központ kialakulásának a lagúnák, csatornák városában.

Miért nincs szó New Yorkról?
A brit professzor szerint New York nem valódi pénzügyi világközpont, mert bár tőzsdéi és bankjai hatalmasak, ezek elsősorban az észak-amerikai piacot fogják át. London sokkal nemzetközibb centrum, hiszen itt 600 külföldi banknak van képviselete, szemben New Yorkkal, ahol csak 300 külhoni bank működik. A New York-i tőzsde fontos a részvénypiacon, de London a fémtőzsde, a kötvénypiac és a hajózás, hajózási biztosítás globális központja.

Ugyanígy Bruges is azért válhatott központtá, mert nemcsak a tengernél feküdt, de az azóta eliszaposodott csatornákon is könnyen lehetett kereskedni a flandriai textilipar termékeivel. Bruges-ben nemcsak bankok alakultak és pénzügyi szolgáltatások váltak honossá a XIII. századtól kezdve, hanem az 1309-ben jött létre a világ első tőzsdéje a Wikipedia szerint. A börze elnevezés máig utal az alapító Van de Beurse családra. Amikor viszont a csatornák használhatatlanná váltak, az ipar és a kereskedelem súlypontja pedig Antwerpen felé tolódott el, ez utóbbi lett a pénzügyi központ is a XVI. században.

Bruges, Antwerpen, Amszterdam, London és...?

Majd Antwerpen után tovább északabbra, immár Hollandiába tevődött át a világkereskedelem és azután a pénzügyi tranzakciók súlypontja. Antwerpen a XVI. században lehagyta előbb Bruges-t, majd Velencét (a Földközi-tenger jelentősége fokozatosan csökkent a földrajzi felfedezésekkel, az Atlanti- és az Indiai-óceán térségeinek a világgazdaságba való bekapcsolódásával). Majd Antwerpent a XVII. században lehagyta Amszterdam, végül a XIX-XX. századra London vált Spufford szerint centrummá. Ezekre a városokra mind igaz, hogy akkorra váltak pénzügyi központokká, amikor a kereskedelem és az ipar már rég a környékükre tolódott át. Bruges környékéről már az 1480-as években megindult a kereskedők és az iparosok áramlata Antwerpen felé, amely csak a következő évszázadban, 30-40 évvel később vette át a financiális ügyekben a vezető szerepet Spufford szerint.

Sanghaj
©

Antwerpen bukásakor pedig sokáig nem dőlt el, hogy a német Hamburg vagy Köln, a francia Rouen, esetleg már akkor London vagy a holland Amszterdam kerül domináns pozícióba. A XVII. században még Amszterdam vált centrummá, de aztán a XIX. században már egyértelmű London fölénye. Vagyis a reálszférától sok évtizeddel elmaradva, késleltetve alakulnak ki az új pénzügyi központok. Ez a tendencia ma is egyértelmű: a cambridge-i professzor úgy véli, hogy a XXI. században pénzügyileg még mindig fontosabb London, mint Mumbai, vagy Sanghaj, pedig a reálszféra mozgásából látszik, hogy merre fog eltolódni a tőzsdék és a bankok súlypontja hamarosan.

Ebben a folyamatban azonban egy tényező szólhat London mellett: a kommunikáció ma már felgyorsult, a videokonferenciák, a Skype, az e-mailek világában már a szemtől szemben kötött ügyletek jelentősége átalakul, nincs annyira helyhez kötve az üzletelés a cambridge-i professzor szerint. Éppen ezért London egy jó darabig még őrizheti előnyét a világ más pontjaival szemben.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
hvg.hu Napi merítés

Milyen volt Sanghaj húsz éve?

Az ázsiai országok nagyvárosai robbanásszerűen fejlődnek; nincs ez másként Saghaj esetében sem. Az Urbanista blogon található fényképek segítségével megtekinthetjük, mennyit változott a város húsz év alatt.

MTI Gazdaság

A Kínai Kommunista Párt megágyazott Disneylandnek

Több mint fél évtizedes tárgyalássorozatot követően hivatalosan is megkezdődtek a sanghaji Disneyland építkezési munkálatai pénteken. A hírt Jü Csengseng (Yu Zhengsheng), a Kínai Kommunista Párt egyik prominense jelentette be, a délelőtt megtartott ceremónián Bob Iger, a Walt Disney Co. vezérigazgatója is részt vett.