Balogh Csaba
Balogh Csaba

Évek óta benne volt a levegőben, most megtörtént a bejelentés. A Microsoft 5 milliárd dollárért felvásárolja a Nokia összes fontos részét.

Mégsem a Microsoft szervezeti átalakítása volt Steve Ballmer vezérigazgató utolsó nagy dobása. A felvásárlásnak egy éve már határozott jelei voltak, és magyar idő szerint kedd hajnalban kiderült: a redmondi cég megveszi a Nokiát, annak készülékgyártással és szolgáltatásokkal foglalkozó részeit is. Az üzlettel a Microsoft 10 éves tartósbérlet szintjén hozzájut a finnek teljes licencportfóliójához és térképeihez is.

Bill Gates cége 3,79 milliárd eurót, azaz 4,99 milliárd dollárt fizet a mobilgyártóért, a fontos iparági licencek pedig további 1,65 milliárd euróba (2,18 milliárd dollár) kerülnek. Hardverek terén a Windows-vállalat nem csak a továbbra sem túl jól fogyó Lumia telefonok gyártására teszi rá a kezét, hanem az olcsóbb és sikeresebb Asha szériára is, ami a fejlődő országokban fontos sarokkövet jelent.

A licencek tulajdonjoga a Nokia-maradványvállalatnál lesz, ami a mobiliparból sem száll majd ki, hálózati eszközöket gyárt majd és gondozza a HERE térképszolgáltatást.

A bejelentés szerint az üzlet értelmében a Nokia 32 ezer alkalmazottja kerül át a Microsofthoz, ebből 4700 finn munkavállaló és 18 300 olyan ember, aki közvetlenül a készülékgyártáson dolgozik. Stephen Elop Nokia-vezérigazgató a Microsoft készülékgyártó részlegét vezeti majd. A Nokiához 2010-ben átigazolt Elop korábban is a Microsoft egyik vezetője volt, a finn gyártó élére kerülésekor sokan a Microsoft trójai falovát látták benne.

©

Az előző részek tartalmából

A Microsoft korábban más gyártókkal is próbált komolyabb kapcsolatot kialakítani. 2003 szeptemberében a Motorolával döntöttek a szálak szorosabbra fűzése mellett, 2009 februárjában pedig az LG-vel írtak alá egy megállapodást.

A dél-koreai és az amerikai partnerség éppúgy kudarcba fulladt, mint a saját próbálkozás: a 2010-ben bejelentett KIN One és KIN Two mobilokat két és fél hónap után levették a polcokról, ezzel megalkotva a mobiltörténelem egyik legkézenfekvőbb magyar nyelvű szóviccét, a KIN-os véget.

Kényszerpálya itt, kényszerpálya ott

A Microsoft és a Nokia 2011-ben jelentették be a stratégiai partneri kapcsolatot. Mint utólag kiderült, a Nokia vezetői már akkor is annyira tartottak a Samsung androidos dominanciájától, hogy ezért távol maradtak a zöld robotos oprendszertől, és döntöttek a Windows Phone mellett.

©

Bár az együttműködésnek egyik cég sem köszönhet érezhető fellendülést, az mindenképp eredménynek számít, hogy a partnerség ereje nem hagyta elsüllyedni sem a Microsoft Windows Phone-ját mint (újra)kezdő platformot, sem a Nokiát mint okosmobil-gyártót.

A felvásárlás jelei akkor kezdtek egyre határozottabban körvonalazódni, amikor a Microsoft saját táblagépet adott ki: a Surface határozottan a szoftverre és hardverre integráltan tekintő Apple útja felé volt egy lépés. Miután a Motorola felvásárlásával a Google is saját mobilgyártó részleghez jutott, a Microsoftnak tulajdonképpen nem is volt más választása, ha a Windows Phone-t versenyben kívánja tartani az iOS és az Android pályáján.

Ha máskor is az elsők közt szeretne értesülni hasonló hírekről, lájkolja és figyelje a hvg.hu Tech rovatának facebookos oldalát.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!