Kilencvenhez közelít az egyiptomi katonai puccs nyomán kitört erőszakhullám áldozatainak száma. A megbuktatott elnök hívei múlt héten még békés ellenállást hirdettek, ma már felkelésre buzdítanak. Kairóban csak ma 42 tiltakozóval végzett a hadsereg, a fővároson kívül repülőtereket és rendőrőrsöket támadtak meg iszlám szélsőségesek. Egyesek szerint nemzetközi beavatkozásra lehet szükség, hogy elkerüljenek egy szíriai típusú polgárháborút.

Öt napja vette át a hatalmat a hadsereg Egyiptomban, az erőszak azonban nem csitul. A csütörtöki puccs után még viszonylag békés volt a hangulat, a pénteki ima után azonban újra tömegesen vonultak az utcára a megbuktatott elnök, Mohamed Murszi hívei, és bár vezetőik békés ellenállást hirdettek, több helyen összecsaptak a rendőrökkel és a puccs támogatóival. Az összecsapásokban azóta közel kilencvenen haltak meg, főleg Murszi hívei, de volt, ahol az elnök bukását ünneplő fiatalokat támadtak meg. A helyzetet tovább élezheti, hogy kilépett a puccs mellett álló koalícióból a radikális iszlamista Nour párt, akik csatlakozhatnak a Muszlim Testvériség által hirdetett felkeléshez.

Egy napig tartotta a béke

Mohamed Murszi volt egyiptomi elnököt múlt csütörtökön mozdította el, majd helyezte őrizet alá a hadsereg, miután több nagyvárosban milliós tüntetéseken követelték az elnök leváltását. Az első nap még viszonylag békében telt el, annak ellenére, hogy Murszi hívei is az utcán voltak, éjszaka azonban már összecsaptak az ünneplő ellenzékiekkel, aminek két halálos áldozata lett, pénteken tovább fajult a helyzet, ma pedig 42 halálos áldozatot követelt egy Kairóban kitört lövöldözés, amely után Murszi hívei radikális ellenállást ígértek, és nemzetközi beavatkozást követelnek „a további mészárlások megakadályozására”.

Kattintson Nagyítás-fotógalériánkért!
©

A puccsot követő csütörtöki napon még viszonylag békés volt a hangulat Kairóban. A hvg.hu által megkérdezett kairói magyarok szerint leginkább ünneplő tömegeket lehetett látni az utcán, a katonák pedig szigorú rendet tartottak fenn. Egy napon belül drasztikusan változott a helyzet: csütörtök este az ünneplők és Murszi hívei csaptak össze, amelyben ketten meghaltak, több mint százan megsebesültek. Az elnököt támogató Muszlim Testvériség ekkor még békés ellenállást hirdetett, és péntekre, a nagy tüntetések hagyományos napjára az utcára hívta a híveit.

A katonák lőhettek előbb

A Testvériség által meghirdetett „Elutasítás Pénteke” alatt drasztikusan emelkedett az erőszakos cselekmények száma. Délelőtt, vezetőik intése ellenére Kairóban egy kisebb csoport levált a Murszi-pártiak központi tüntetésétől, és egy katonai támaszpont felé indult, ahol állítólag fogva tartották az elnököt. Az incidens végül azzal végződött, hogy a bázist védő katonák (vagy a katonai rendőrség tagjai) tüzet nyitottak a tüntetőkre. Hogy ezt pontosan mi váltotta ki, nem tisztázták egyértelműen, a tüntetők szerint békésen tiltakoztak, amikor rájuk lőttek, egyes szemtanúk szerint egy férfi egy transzparenst akart kitenni a laktanya kerítésére, ekkor nyitottak tüzet az őrök.

A hadsereg szerint a tüntetők egy csoportja rátámadt a bázisra, ezért nyitottak tüzet, csökkenti azonban a hadsereg szavahihetőségét, hogy kezdetben tagadták, hogy bárki is meghalt volna az incidens alatt, és hogy a tüntetők felvételén nem látszik, hogy bárki megtámadná a laktanyát. A három ember életét követelő incidens a 2011-es forradalom óta nem látott erőszakhullámot robbantott ki, amelyben csak aznap 36-an haltak meg, közel ezren megsebesültek. Kairón kívül a Sínai-félszigeten zajlottak harcok, szélsőségesek repülőtereket, rendőrőrsöket és kormányzati épületeket támadtak, áldozatok mind a támadók, mind a biztonsági erők között voltak.

Koalíciós válság a háttérben

 

A helyzetet tovább súlyosbította, amikor – tévesen – több helyen azt jelentették, hogy az új elnök, Adli Manszur és a katonai puccsot vezető Abdul Fatah al-Síszi vezérkari főnök Mohamed El Baradeit, a Nemzeti Megmentési Front vezetőjét nevezte ki miniszterelnöknek. Korábban az új vezetés arról beszélt, hogy a kormányba be kell vonni a konzervatívabb vallásos rétegek támogatását élvező mérsékelt iszlamista Muszlim Testvériséget is. El Baradei, bár ő és pártja kulcsszerepet játszott a 2011-es forradalomban, az iszlamisták szemében közellenségnek számít, sokan világi technokratának, a szekularizáció zászlóvivőjének tartják. Úgy tűnik, a puccs elleni mozgalomban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a vallási szélsőségesek: a Sínai-félszigeten álarcos fegyveresek egy kopt keresztény papot öltek meg, másutt gázvezetéket robbantottak, Alexandriában egy Al-Kaida-zászlós csoport egy háztetőről dobott le fiatalokat, amiért Murszi bukását ünnepelték.

Tüntetés 2012. december végén
©

Az El Baradei elnökségéről szóló vita végül az ellenzéki összefogás bukásához vezetett. A puccspárti tömörülés két malomkő közé került, az egyik oldalon álltak a Murszi-ellenes tüntetéseket követelő Tamarod (lázadó) csoport fiatal, szekuláris vezetői, akik határozottan kiálltak az egykori ENSZ-tisztviselő elnöksége mellett. A másik oldalon a Szalafista vallási mozgalom politikai szervezete, az an-Nour nevű párt állt, akik kezdettől fogva ellenezték El-Baradei kinevezését. A párt a puccs előtt még Murszi kormányát támogatta, később azonban opportunista módon az ellenzéki összefogáshoz csatlakozott, holott ideológiáját tekintve jóval radikálisabb iszlamisták a Muszlim Testvériségnél is: hitvallásuk a vahabizmus, a Szaud-Arábiában hivatalos vallási irányzat egyiptomi változata, céljuk egy, tisztán a Saríán (muszlim vallásjogon) alapuló állam megteremtése. Az iszlamisták szintén elutasították Zijád Baháaddín, a számvevőszék volt vezetőjének jelölését ideiglenes kormányfőnek. A párt kifogásolta, hogy Baháaddín ugyanabból a pártból való, mint az előző esélyes, Mohamed el-Baradei, márpedig az an-Núr korábban megvétózta az ő jelölését is.

Bár miniszterelnököt nem sikerült kinevezni, a vita odáig fajult, hogy mára a szalafisták kihátráltak a koalícióból, és bár nem fordultak szembe nyíltan az új vezetéssel, később természetes szövetségesükre találhatnak a mérsékelten iszlamista Muszlim Testvériségben.

Felkelést és nemzetközi beavatkozást akar a Testvériség

A puccs utáni zűrzavaros időszak eddigi legvéresebb napja a mai volt. Az erőszak ismét annál a támaszpontnál tört ki, ahol a tüntetők szerint Murszit fogva tartják. Délelőtt, egyelőre tisztázatlan körülmények között a hadserg tüzet nyitott a laktanya előtt tiltakozó tömegre. A mentőszolgálat szerint 42-en haltak meg, köztük egy hat hónapos csecsemő, a sebesültek száma legalább 300. A hadsereg közleménye szerint "terroristák" provokálták ki a sortüzet, és két katona is életét vesztette, a Muszlim Testvériség szerint viszont a katonák békés tiltakozókra lőttek, akik éppen a reggeli imához készülődtek. Eközben egy magas rangú biztonsági tisztviselő arról adott hírt, hogy a hatóságok bezárták a Muzulmán Testvériség mozgalom székhelyét, mert fegyvereket találtak az épületben. Elmondásuk szerint a rendőrség "gyúlékony folyadékokat, késeket és fegyvereket" talált a mozgalom pártjának a székhelyén.

©

Kora délután a Murszi-párti tüntetők is sajtótájékoztatót tartottak, ahol állítólag a helyszínen összeszedett töltényhüvelyeket mutattak be. Szóvivőjük ki nem lőtt töltényeket is bemutatott, amelyek szerintük azt bizonyítják, hogy sok katona visszautasította a tűzparancsot, többségük azonban „Szíszi rabszolgája”. Egy, a sajtótájékoztatón nyilatkozó orvos szerint a lövöldözés után több mint százötven, lőtt sebet kapott embert látott el. Szerinte a katonaság fellépése a tüntetők ellen brutálisabb volt, mint a 2011-es zavargások alatt.

Nem sokkal a korábban békés ellenállást hirdető Igazságosság és Szabadság Pártja, a Muszlim Testvériség politikai szárnya "a forradalmat elrablók" elleni felkelésre buzdította híveit, egyben felkérte „a világ minden szabad emberét", hogy avatkozzon közbe "egy újabb tömegmészárlásnak, egy újabb Szíria kialakulásának a megakadályozása érdekében".

MTI Világ

Százezrek vonultak ismét az utcákra Egyiptomban

Százezrek gyűltek össze Kairóban és Alexandriában a megbuktatott egyiptomi elnök, Mohamed Murszi hívei és ellenfelei közül vasárnap estére, két nappal az után, hogy erőszakban torkollottak az országban zajló tiltakozó megmozdulások.