Wallenberg munkatársa volt, aztán egy életen át titkolnia kellett, ki is ő valójában

Bach Marianne néven anyakönyvezték 1922-ben Debrecenben. Édesanyja az erdélyi szombatosok (zsidókká lett székely unitáriusok) köréből érkezett, apja lengyel zsidó családból. Német nevelőnő volt mellette, ő vitte titokban katolikus templomba; esténként vele németül, majd a nagymamájával héberül imádkozott. Ettől úgy érezte, sok angyal vigyáz rá. Üzletember apja mindenét elveszítette az 1929-es  világválság idején, és az elszegényedett család Budapestre költözött. A fiatal lány apja debreceni és anyja erdélyi tájszólását keverte, a leányiskolában a tanár dicsérte, amiért nem úgy beszél, mint a pesti zsidók, osztálytársai viszont kinevették a tájszólásáért.