Miért nem volt elég a tabudöntés Netanjahunak?

5 perc

2019.09.18. 11:45

Kelet-Jeruzsálem és a Golán-fennsík után a ciszjordániai zsidó telepeket és a Jordán folyó völgyét is annektálná Izrael. Ez végképp aláásná a palesztin állam létrehozásának esélyét. A friss hírek szerint viszont ez a kampányigért sem ért többséget Netanjahunak a választáson, igaz az ötletet ezután akár egy másik miniszterelnök is könnyebben megvalósíthatja.

Nem végződött igazán jól Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő számára az a múlt heti nap, amikor sajtókonferencián bejelentette, hogy országa annektálja a Jordán folyó völgyét, ha a keddi parlamenti választás után ő újra megpróbálkozhat a kormányalakítással. Röviddel később ugyanis Asdód déli kikötővárosban éppen egy kampánygyűlésen vett részt, amikor megszólaltak a szirénák, és a testőrei a kormányfőt gyorsan el is távolították a helyszínről. Két rakétát lőttek ki a Gázai övezetből, de a Vaskupola védelmi rendszer mindkettőt hatástalanította.

Ciszjordánia bekebelezésének belengetése a választás előtt nyilvánvalóan azt a célt szolgálta, hogy Netanjahu Likud párttömörülése szavazatokat csenjen el az ultranacionalista és ortodox pártoktól. A kormányfő azt remélte, hogy egy megerősödött Likud nagyobb eséllyel lesz képes stabil jobboldali kormányt alakítani. Ez azonban végül nem sikerült nekik.

Patthelyzet az izraeli választás után, Netanjahu politikai jövője forog kockán

Kicsúszni látszik a hatalom Benjamin Netanjahu kormányfő kezéből a döntetlenre végződött izraeli választás után. A nem végleges adatok alapján hosszú és keserves kormányalakítási tárgyalások várhatók. Az sem kizárt, hogy a demokráciából időnként gúnyt űző, az utóbbi évtizedben az izraeli politikát meghatározó Netanjahu politikai karrierje véget ér.

Izraelben – példa nélküli módon – az áprilisi választás után alig fél éven belül azért kellett újra az urnákhoz szólítani a szavazókat, mert Netanjahu legutóbbi koalíciós próbálkozása kudarcot vallott. Az Avigdor Lieberman vezette Jiszrael Bétenu nacionalista-világi párttal ugyanis nem tudtak megegyezni az ultraortodox vallásos zsidók katonai szolgálat alóli felmentésének a korlátozásáról. Márpedig a felmentés fenntartása fontos a vallásos pártoknak, Netanjahu szövetségeseinek. Az összesen 13 éve hatalmon lévő és remek taktikus hírében álló kormányfő mindenáron hivatalban akar maradni, mert így jóval nagyobb eséllyel úszhatja meg a büntetőeljárást három korrupciós ügyben is. Rebesgetik – és Netanjahu sem cáfolta –, hogy a megfelelő parlamenti többséggel törvényt fogadtathatott volna el a hivatalban lévő miniszterelnök mentességéről.