Jó üzlet hulladékból készíteni műalkotásokat, de meg kell küzdeni az alapanyagért is

Daczi Dóra

9 perc

2019.11.06. 12:00

2019.11.06. 13:12

Bőven a klímapara előtt, a kétezres években indult forprofit vállalkozások anno a spanyolviaszt találták fel azzal, hogy a fenntarthatóságból nemcsak művészi, hanem gazdasági szempontból is a legtöbbet igyekeztek kihozni. A bevétel persze nem mérhető a hasonló területen mozgó, esetenként akár dollármilliókat is érő külföldi cégekéhez – ezek kicsi, néha savanyú, nagyon magyar sikertörténetek.

„De mégis mi ez? Ilyet én is tudok csinálni! – még mindig ez az általános reakció egy kortárs művészeti alkotásra vagy installációra. Sokszor nem érti a szemlélő, hogy a mögöttes üzenet a fontos, azt kellene megfejteni – vagy ha érti is, nem tudja dekódolni. A fenntarthatósággal foglalkozó alkotások üzenete viszont olyan egyértelmű, hogy még az óvodások is azonnal felfogják” – szolgál magyarázattal a fenntartható művészeti installációkat 2005 óta menedzselő Hybridart Management művészeti vezetője, Szeder Kata arra, mi állhat a siker hátterében amellett, hogy a figyelemfelkeltő alkotások nem zárt térben, hanem utcán, turisták által kedvelt, Facebook- és Insta-kompatibilis környezetben állnak. És az is szempont, hogy bár a művészvilág már évtizedek óta foglalkozik a fenntarthatósággal, az az elmúlt egy évben a közbeszéd részévé is vált.

Az a fenntartható, ami piacképes?

„Néhány hónapja központi kérdéssé vált a fenntartható művészet, és kiélesedett a határ azok között, akiknek ez csak sikk, és akiknek életmód. A művészet a kor legőszintébb lenyomata, pontos képet ad arról, hol tart ténylegesen a társadalom” – mondja Szeder Kata, aki úgy véli, Magyarországon is elkezdődött az átállás:

A rendszerváltás óta végre mi is, mint Cliff Barnes, papírdobozból ehetjük a kínait, házhoz rendelhetjük a pizzát, és ha a papírpohárból isszuk a kávét, olyan, mintha egy filmben lépkednénk – de mivel nem a kultúránk szerves részei, talán könnyebben is mondunk le ezekről az életérzésekről.

Az igazi fordulópontra – hogy többen legyenek azok, akik nemcsak divatból teszik le a voksukat a fenntarthatóság mellett – a designmenedzsmenttel foglalkozó, kutatásokat, workshopokat és kiállításokat szervező Kultúrgorilla csapata szerint még várni kell. „Amikor 2010-ben, a MOME-n elkezdtük a közös munkát, rájöttünk, hogy nem adaptálhatunk rögtön egy fenntartható külföldi terméket itthonra, hanem előbb szemléletformálással kell kezdeni – és ez a folyamat sajnos még mindig tart.

A Kultúrgorilla Bringológia kiállítása az Iparművészeti Múzeumban

Csillogó szemek

Mohai Balázs