Top500: Óriási profitra vágyik? Mutatjuk, hogyan kell csinálni

5 perc

2019.11.21. 15:03

Nem mindenhol az eredményesen végzett alaptevékenység a legnagyobb nyereséget elérő vállalatok titka. Több helyen a kiterjedt külföldi cégrokonság, de olyan is van, ahol az állami támogatás növelte rekordszintre a nyereséget.

A magyar cégek közül az OTP Bank Nyrt. érte el a legnagyobb, 318 milliárd forintos nyereséget 2018-ban. Méghozzá úgy, hogy adózott eredményének 13 százalékos növekedése elsősorban a külföldi cégleányoknak köszönhető. Míg az anya-OTP és magyar érdekeltségei együttesen 7 százalékos eredménynövekedést értek el, a határon túli bankleányok 26 százalékost. A legjobban az ukrán OTP tett ki magáért, amelynek nyeresége egy év alatt 14 milliárdról 24 milliárd forintra nőtt, ezzel a teljes bankcsoport 37 milliárdos eredménynövekedésének több mint negyedét ő hozta.

De a dolog fordítva is működik. A legnagyobb nyereségű cégek 500-as rangsorának második helyén álló Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. nyeresége majdnem 11 milliárd forinttal csökkent, noha az anya-Molé imponálóan, 115 milliárd forinttal nőtt. A visszaesés tehát a leányvállalatok számlájára írható – igaz, itt nem kizárólag a külföldiekére. A legizmosabb magyar Mol-leány, az egykori Tiszai Vegyi Kombinátból lett Mol Petrolkémia Zrt. (13.) például az egy évvel korábbinál 27 milliárd forinttal kisebb nyereségről adott számot, a cégrokonság legizmosabb külföldi tagja, a horvát INA nyeresége pedig 12 milliárddal csökkent.

Top 500: Akad itthon nagy cég, amely saját erőből is tud nyerni - vagy veszíteni

A HVG Top 500-ban szereplő cégek adatainak legkritikusabb számolgatása is azt mutatja, hogy gyorsabban gyarapodtak, mint a magyar GDP. Ha aszerint rakjuk sorba az 500 legnagyobb magyar céget, hogy melyikük árbevétele nőtt egyetlen év alatt a legnagyobb összeggel, azt látjuk, hogy a hatodik legnagyobb ugrás az első olyan, ami nem az energiaárak emelkedésének, hanem magának a cég tevékenységének köszönhető.

A kakukktojás

A harmadik legnagyobb nyereséget elért társaság viszont különleges eset. Az Eaton Enterprises (Hungary) Kft. nem nevezhető a szó szoros értelmében offshore cégnek, hiszen egy, cégrokonainak bedolgozó üzleti szolgáltató központot is működtet Budán, a Déli pályaudvar közelében. Árbevételének 96 százaléka azonban abból származik, hogy mezőgazdasági bérgyártást végeztet – Mexikóban. Óriásnyeresége pedig sem az egyikből, sem a másikból.

Az amerikai székhelyű Cooper Industries elektronikai világcég írországi leányának magyarországi leányaként ugyanis az Eaton elsősorban az úgynevezett csoportfinanszírozásból, azaz a bevételeknek a globális Cooper-csoport tagvállalatai közötti, adóoptimalizáló utaztatásában való közreműködésből él. A modell lényege: minden bevétel után ott adózni, ahol azt a legolcsóbban lehet megúszni. Az Eaton nyereségén sem csodálkozunk annyira, ha tudjuk, milyen nagyban űzi ezt az ipart: például tavaly év végén

a kis magyar cégnek 12 milliárd dollár (!) tartós és 2 milliárd dollár rövid lejáratú kölcsöne volt kint különböző cégtestvéreinél.

A Top 500 élbolya: az ötven legnagyobb nyereségű magyarországi cég:

A képre kattintva kinagyítva böngészheti az ábrát
HVG

A termelés is termelhet profitot

Arról azonban szerencsére nincs szó, hogy nagy nyereséget csak ilyen sajátos módszerekkel lehetne szerezni. Az eredményrangsor első tíz helyezettje között van az említetteken – valamint a Synopsys Globalon, a Teván és az Alkaloidán – kívül a BorsodChem Zrt. (5.), az Audi Hungaria Zrt. (6.), a Wizz Air Hungary Zrt. (9.) és az Erste Bank Hungary Zrt. (10.) is, amelyek klasszikus termelő-szolgáltató tevékenységgel érték el irigylésre méltó, 58–143 milliárd forintos eredményüket.

Megint csak a külföldi függést jelzi viszont, hogy a Samsung Electronics Magyar Zrt., amely egy évvel korábban még ugyancsak benne volt az első tízben, most a 42. helyre csúszott vissza, merthogy a szlovákiai Galántán működő leányvállalata 2017-ben még 91 milliárd forint osztalékot fizetett neki, tavaly viszont egy fillért sem.

.

Miben utaznak a rekorderek?

A toplista legnépesebb csoportját a különböző nem pénzügyi szolgáltatók alkotják: az 500-ból 132 cég tartozik ide. Közülük 41 ingatlanban utazik, 19 ilyen-olyan gazdasági szolgáltatást végez – mint a már említett két óriás-kakukktojás, a Synopsys és az Eaton is –, 18 vagyont kezel, 15 informatikával foglalkozik, de a lista a mérnöki szolgáltatástól a szórakoztatóiparig terjed. A második és a harmadik legnagyobb csapat a nagykereskedőké, illetve az építő- és építőanyag-ipari vállalatoké.

Az egy cégre jutó adózott eredmény a gyógyszeriparban a legmagasabb, ha viszont kihagyjuk az összesítésből a Tevát és az Alkaloidát, mint amelyek kiugróan nagy nyeresége nem a gyógyszergyártásból származik, akkor a távközlés áll az élen, cégenként 19 milliárd forinttal.

.

Ezúttal az 500 között lévő 27 állami vállalat nyeresége is nőtt, méghozzá a teljes toplista 38 százalékos bővülését is jócskán meghaladó 53 százalékkal. Más kérdés, hogy ez a látványosnak tűnő ugrás mire volt elegendő: az állami vállalatok árbevétel-arányos nyeresége egy év alatt 3-ról 4 százalékosra emelkedett.

Top 500: Az energiacégek állami hátszéllel nyerték a nagyot ugrási versenyt

A legnagyobb magyar vállalatok HVG-rangsorából kiderül, hogy sok, az energiapiacon érdekelt társaság nem magának köszönheti bevételei látványos növekedését. Ha emelkedik az olaj ára, akkor nyilván drágul a közlekedés, a fűtés, meg persze a termelés is. Ezekhez képest nem nagy tragédia, de tény: az olajár emelkedése a nagyvállalati statisztikák értelmezését is megnehezíti.

Az ördög és a részletek

Az összes közcég együttesen 40,4 milliárd forintos nyereségnövekedésének közel felét az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. (43.) hozta össze, az ő 17,9 milliárdos pluszában pedig kitüntetett része van leánya, az MVM Paksi Erőmű Zrt. (64.) 11,5 milliárdos eredménygyarapodásának. Utóbbinak viszont egészen szimpla könyveléstechnikai oka van: az erőmű berendezéseinek eredetileg tervezett 30 éves hasznos élettartama 2017-ben lejárt, így tavaly az előző évinél 11 milliárd forinttal kevesebb értékcsökkenést kellett hozzáírni az erőműcég elszámolt költségeihez.

A paksi vállalat nyeresége tehát úgy nőtt, hogy semmivel sem dolgozott nyereségesebben.

És persze nem ez az egyetlen különleges eset a 27 állami vállalat között. A MÁV Magyar Államvasutak Zrt. (59.) például úgy ért el az előző évi 11 milliárd után ezúttal 18 milliárdos nyereséget, hogy a 2017-es 287 milliárd után tavaly 311 milliárd forint állami támogatást kapott az üzemeltetési költségek fedezésére – ha úgy tetszik, 24 milliárd forinttal több ingyenpénzből tudott 6 milliárddal nagyobb eredményt elérni.