Legutóbb a Frankfurti Könyvvásáron nevezték hazugságnak az osztrák Peter Handke egész életművét. De az amerikai írószövetségtől kezdve az albán miniszterelnökig sokakat megdöbbentett, hogy egy olyan író kaphatja meg idén a Nobel-díjat, aki tagadja a srebrenicai népirtást és gyászbeszédet mondott a szerb diktátor, Slobodan Milosevic temetésén.
„Micsoda nap! Boldog nap, legalábbis az osztrák irodalom, egyáltalán az irodalom számára!”
Ezt a közleményt adta ki az osztrák államfő, Alexander Van der Bellen arra a hírre, hogy a 76 éves Peter Handke - a lengyel Olga Tokarczukkal megosztva - irodalmi Nobel-díjat kapott.
A hivatalos lelkesedés elnyomta az osztrák fanyalgók hangját. A külföldön elismert osztrák íróktól az osztrák olvasók, leszámítva a vájt fülűeket, idegenkednek, sőt hazaárulónak, kritikai leleplezéseik okán a saját fészkükbe piszkolóknak tartják őket. Ebbe a körbe tartozik a halála után elfogadott Thomas Bernhard, a 2004-ben első osztrák íróként irodalmi Nobel-díjat kapott, de Münchenbe költözött Elfriede Jelinek vagy a most díjazott, Párizs egyik elővárosában élő Handke.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
