Balkáni játszmák: Brüsszel helyett inkább Moszkva befolyása nőhet

Negyed évszázaddal a délszláv polgárháborúk lezárása után továbbra is instabil a helyzet a Nyugat-Balkán több térségében. Miután az EU Szlovéniát, majd Horvátországot már befogadta, hosszú időre levette a napirendről az unió bővítését, a Balkánon mindig is aktív Oroszország viszont – a szövetségeseivel, köztük Magyarországgal összefogva – újra egyre aktívabbá válik.

A visszavonuló EU és a légüres térbe behatoló Oroszország közti legközelebbi csörte Észak-Makedóniában várható, ahol 2020 áprilisára hozták előre a parlamenti választást, miután az Európai Tanács október közepén nem volt hajlandó beleegyezni a csatlakozási tárgyalások kezdő időpontjának kitűzésébe Szkopjéval és Tiranával.

Csúszik Észak-Macedónia és Albánia EU-csatlakozása

2020-ban visszatér az EU a két ország csatalkozásának kérdésére, mert nem volt egyetértés a tárgyalások megnyitását illetően. Jean-Claude Juncker súlyos történelmi hibának nevezte a lépést.

Brüsszel egyébként nem először hagyja magára Szkopjét. Amikor 1998-ban kitört a koszovói háború, s Szlobodan Milosevics akkori jugoszláv államfő százezerszámra próbálta meg elűzni az akkor még Szerbiához tartozó tartományból az albánokat, az EU biztosította Macedóniát: ha ideiglenesen befogadja a koszovói menekülteket, az ország jelentős anyagi támogatásra számíthat.