Kifutó pályán: csőd fenyegeti a Malév utolsó megmaradt leányát is

Rezignáltan fogadta a szakmai közvélemény az Európai Bizottság keddi közleményét, miszerint vizsgálatot indít a Malév Ground Handlingnek juttatott közpénzek miatt. Az EB 21 millió eurónyi állami támogatást érzékelt a Ferihegyen működő földi kiszolgáló cégnél, és szerinte fennáll a veszélye, hogy ezt nem az EU versenyjogi szabályaival összhangban kapta a társaság.

A Malév GH egykori alvállalkozója, jelenlegi versenytársa, a Budport elégelte meg 2017-ben, hogy az állam az adófizetők pénzéből tartja életben a konkurensét, ezért bejelentést tett Brüsszelben. Azóta folyik az előzetes vizsgálat, a mostani uniós közlés alapján pedig már nem képezi vita tárgyát, hogy a Magyar Fejlesztési Banktól, a Tiszavíztől, az MNV Zrt.-től ilyen-olyan jogcímen kapott pénzek, tőkévé konvertált hitelek és más tőkeinjekciók állami támogatásnak minősülnek. Most már csak azt kell megvizsgálni, hogy ez összhangban van-e az unió szabályaival.

Az EU-ban ugyanis – a közhiedelemmel ellentétben – lehetséges, hogy a nehézségekkel küszködő, versenypiacon működő állami vállalatoknak a tulajdonos jogán pénzt adjon az állam a közösből. Ehhez reorganizációs tervet kell készíteni és engedélyeztetni az EB-vel, amely csak olyan tranzakcióra bólint rá, amelyet egy magánbefektető is meglépett volna. Vagyis ha a reorganizációra fordított pénzt egy magán tulajdonos is beletette volna a cégbe a későbbi profit reményében, akkor törvényes az ügylet, ha átlátszó pénzpumpa, akkor nem.