Csoda, hogy előkerült, és kétszeresen is csoda, hogy megmaradt az Ómagyar Mária-siralom
6 perc
2020.02.10. 11:00
Mark Delez professzor, a leuveni egyetem egyetem archívumának kutatója sok ismeretlen részletet mesél el az első magyar nyelvű vers XX. századi hányattatásairól.
HVG: Hogyan került a magyar verset rejtő Sermones kódex a leuveni egyetemi könyvtárba?
Mark Delez: Ezt szomorú történet előzte meg. Az első világháború elején, 1914. augusztus 4-én a németek lerohanták Belgiumot. A belga hadsereg megpróbálta megakadályozni, hogy a németek az országon átvonulva hátba támadják Franciaországot. A harcok során a belgák megközelítették Leuvent, a várost védő németek pedig pánikba estek. Össze-vissza lövöldöztek, zömmel a saját bajtársaikra, sokan meghaltak. A veszteségekért a németek bosszút álltak, négy napon át dühöngött a terror, több mint 200 lakost kivégeztek. A megtorlásban augusztus 25-én felgyújtották a város történelmi épületeit, köztük az 1425-ben alapított egyetemet és annak kollégiumait, valamint könyvtárát is. Több mint 300 ezer könyv, köztük ezer pótolhatatlan kódex, ősnyomtatvány és kézirat veszett oda.
Az első fennmaradt magyar – és egyben finnugor – vers. A 13. sz.- i, 37 soros, két hasábba írt és 132 szóból álló szövegemlék egy latin nyelvű, úgynevezett Leuveni Kódexben maradt fenn, a hártyakódex 134b lapján. A szöveget Gragger Róbert, a berlini Collegium Hungaricum igazgatója és Jakubovich Emil, a Nemzeti Múzeum főkönyvtárosa fejtette meg kinagyított fényképek segítségével. A vers címét Gragger Róbert adta, aki elsőként jelentette meg az Ómagyar Mária-siralom szövegét.
HVG: A szénné égett kódexek némelyike ma is ki van állítva mementóként az új egyetemi könyvtár üvegvitrinjeiben. Hogyan kapcsolódik a tűzvész az Ómagyar Mária-siralmat rejtő Sermones kódexhez, amely akkor még nem volt az egyetem tulajdonában.
M. D.: Valóban nem, még a létezéséről sem tudott senki. Az első világháború után, 1919 júniusában megkötött versailles-i békeszerződésben Németországot arra kötelezték, hogy a leuveni egyetemi könyvtár elpusztult könyveit, kódexeit, kéziratait azonos értékű kötetekkel pótolja. A békeszerződés nem írta elő, hogy a kódexeket, kéziratokat német könyvtárak gyűjteményeiből kell pótolni, ezért műkereskedőknél, régiségkereskedőknél, antikváriusoknál kezdtek vásárolni. Így vettek meg 1922-ben Jacques Rosenthal müncheni antikváriustól egy latin nyelvű kézirat–, és kódexgyűjteményt, ennek a része volt a latin nyelvű imákat tartalmazó, hártyapapírra írt, XIII. századi, Sermones kódex is.
HVG: Még mielőtt megkapta volna a leuveni egyetem a kötetet a bajor állami könyvtár kézirattárának vezetője, a magyarul is tudó Franz Babinger egyetemi magántanár megállapította, hogy ómagyar nyelven írt verset tartalmaz. Ami a legelső ismert, magyar nyelvű költemény. Miért nem akarta Magyarország rögtön, megszerezni a kódexet?