Kína eltüsszentette magát, a magyar gazdaságon is kijöttek a tünetek

Világszerte kísérleti nyulak lettek az emberek: mi történik, ha az életüket ugyan megpróbálják megóvni egy globális járványtól, ám cserébe beáldozzák a gazdasági eredményeiket? Miután a most terjedő koronavírus működése még ismeretlen, részben az Egészségügyi Világszervezet (WHO), részben pedig a kínai, majd az olasz hatóságok úgy döntöttek, inkább vállalják, hogy leállnak a gyárak és a szolgáltatások, de megfékezik a vírus terjedését.

A gócpontban már mérséklődik is a megbetegedések száma, de közben megszűnt a kínai vagy éppen olasz alapanyagok és alkatrészek utánpótlása, és egy-két héten belül akkor is leáll a termelés több hazai gyárban, ha egyetlen koronavírusos beteget sem diagnosztizálnának Magyarországon.

„Két napja még nevettem volna a kérdésén, ma már nem”

– mondta a Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetségének referense február 28-án arra, hogy érződik-e ágazatukban a koronavírus hatása.

Hupej tartományt január 23-án zárták le, így az autóalkatrész-gyártók között már vannak olyanok, amelyeknek nem érkezik utánpótlás, sőt már azoknál is kimerülőben vannak a készletek, akiknek kezdetben még sikerült tartalékolniuk. A magyar feldolgozóiparban és azon belül a járműgyártásban azzal számolnak, hogy a szállítási útvonalak bedugulása miatt a legnagyobb, vagyis ezernél is több embert foglalkoztató gyárakban egy-két héten belül fel kell függeszteni a termelést. A vállalatok legalább 6–8 napos veszteglésre számítanak, de van, ahol kéthetes szünettel kalkulálnak.

A fuvarozók mindenképpen megsínylik a koronavírus hatásait. A kisebb magyar buszos cégek már február végére az összeomlás szélére kerültek.

„Ha a kínai turisták továbbra is elmaradnak, a legsúlyosabb helyzetre kell felkészülni”