Beütött a csőd, nőtt a vásárlóerő – 1990. szeptember 12.
5 perc
2020.09.12. 15:00
Közben erősödik a harc, amelynek vége a titkosszolgálati iratok nagy nyilvánossága lesz. Eljött a paradicsom című sorozatunk következő darabja.
Bedő Iván, a HVG munkatársa 1989-ben és még jó ideig a Magyar Rádió tudósítójaként Berlinben szemtanúja volt a történelmi eseményeknek. Akkori tudósításai szinte naplóvá állnak össze. Most ezeket a posztokat olvashatják, az éppen 30 évvel ezelőtti napok sorrendjében, heti bontásban. Az első "poszt" 1989. december 4-én született, most itt van sorozatunk újabb darabja. A történelmi napló hátteréről itt olvashat.
A sorozat eddig megjelent cikkei itt olvashatók.
1990. szeptember 12. – Iratkezelés
Reggel óta éhségsztrájkkal adnak nyomatékot tiltakozó akciójuknak azok az alternatívok, akik hetek óta megszállva tartják a volt államvédelem, a Stasi volt központját. A polgárjogi aktivisták húszfőnyi csoportjában parlamenti képviselők is vannak, és közéjük tartozik az Új Fórum tavaly ősszel világhíressé vált vezéralakja, Bärbel Bohley. Az éhségsztrájkkal is el szeretnék érni, hogy a Stasi iratait ne adják az össznémet hatóságok kezébe, hanem hagyják őket a keletnémeteknél.
A helyzet nemcsak a tiltakozók személye miatt válik egyre kényesebbé, hanem azért is, mert néhány hete az NDK parlamentje is ilyen értelmű törvényt hozott, de a kelet- és a nyugatnémet kormány megbízottai a parlament feje fölött másképp állapodtak meg. Az NDK parlament mindegyik frakciójának elnökei és tagjai tegnap este elmentek az akkor még nem éhező, csak megszállással tiltakozó alternatívok közé a volt Stasi-központba, és egyetértésükről biztosították őket. A parlamenti képviselők legalább annyihoz ragaszkodnak, hogy ha az általuk hozott törvényt nem veszik is át, legalább öt évig kötelező jogszabályként tartsák meg.
Ezzel szemben a két kormány megbízottai egyelőre ott tartanak, hogy a politikailag kényes 6 millió dossziét az NDK területén hagyják ugyan, de az ellenőrzés mégis az össznémet hatóságoké lesz. Az éhségsztrájkolók attól tartanak, hogy ily módon ismét a titkosszolgálat kezébe kerülhetnek a személyi akták. További követelésük, hogy az érintettek betekintést nyerhessenek saját dossziéjukba. Ezt a két német kormány egyelőre azzal utasítja vissza, hogy a dossziékban sok más név is szerepel, nem csak azoké, akikről a nyomozók és besúgók adatokat gyűjtöttek, márpedig azoknak a nevét nem adhatja ki, akik akár önszántukból, akár akaratukon kívül bekerültek valaki másnak a dossziéjába.