Sokan átkozzák az amerikai elnökválasztó elektori testületet – Trump nem tartozik közéjük
9 perc
2020.10.13. 05:00
Nem országos választást kell nyernie annak, aki amerikai elnök akar lenni, hanem elég szövetségi államot ahhoz, hogy többsége legyen az elektori kollégiumban, amelyet régi idők csökevényének tartanak, de az intézmény leválthatatlan. Az amerikai elnökválasztással foglalkozó sorozatunk első része itt a hvg360-on.
Három héttel az amerikai elnökválasztás előtt induló sorozatunkban bemutatjuk a választási rendszert, a jelöltek, a republikánus Donald Trump és kihívója, a demokrata Joe Biden fő kampánytémáit,
agytrösztjeik működését a kulisszák mögött. Ez sorozatunk nyitócikke, az összes többit itt olvashatják.
107 ezer szavazat, a leadott csaknem 129 millió voksból ennyin múlott, hogy most nem a demokrata Hillary Clinton elnök küzd az újraválasztásáért egy republikánus jelölttel szemben – emlékeztetett a külföldi újságíróknak szervezett videokonferencia-beszélgetésben Mark J. Rozell, a virginiai George Mason Egyetem professzora. Donald Trump ugyanis négy éve összesen ennyivel kapott többet három úgynevezett frontállamban, Wisconsinban, Pennsylvaniában és Michiganben, s ezzel megszerezte a Fehér Ház kulcsát. Pedig Clinton az USA-ban összesen leadott szavazatból 2,87 millióval többet gyűjtött, mint a riválisa, mégis, ez a regionálisan „jól elhelyezett” alig több mint százezer a teljes bukást jelentette számára.
A különbség oka az elektori kollégium, ahol az amerikai alkotmány előírásai szerint eldől az elnökválasztás sorsa. A testület 538 tagot számlál, ami a képviselőház (435) és a szenátus (100) összlétszáma, plusz az a három hely, amelyet 1961-ben a kongresszusban képviselettel nem rendelkező főváros, Washington kapott. A három frontállam megnyerésének köszönhetően Trump 304 elektort gyűjtött, ami bőven elegendő volt a többséghez, míg az elektori rendszer bírálói újabb muníciót kaptak, mondván,
nem érvényesült az egy ember – egy szavazat elve, mert az nyerte az elnökválasztást, aki az országos megméretésben kisebbségben maradt.
Trump győzelmével új fordulatot vehet a kultúrharc
A keddi sokk után az USA-ban minden hatalmi ág a republikánusok kezébe kerülhet, s ha féken tudják tartani az elnöküket, Donald Trumpot, akkor vérbeli konzervatív fordulatot hajthatnak végre. Az irtózatos pofontól szédelgő demokraták legalább két év kisebbségi létben kereshetik meg új önmagukat.
Az amerikaihoz hasonló erős prezidenciális köztársaságokban általánosnak mondható a szabály, hogy az ország első emberét közvetlenül választják, és az nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja. Az USA alapító atyái azonban nem bíztak az egyszeri választó éleslátásában, s azért hozták létre az elektori kollégiumot, hogy az abba az egyes államok által delegált, az országos politikában tájékozottabb emberek megalapozottabb döntést hozzanak az elnök személyéről. A testület egyben kompromisszum volt azok között, akik szerint a szövetségi kongresszusnak, illetve az egyes államok törvényhozásának kell voksolni az USA első emberéről.