Újabb határokat számolt fel az állam és az egyházak szétválasztásának gyakorlatában az Orbán-kormány azzal, hogy a katolikus egyház bíborosa a Miniszterelnökség egyik épületében szentelhetett kápolnát. De a reformátusok és az evangélikusok vezetői is másképp értelmezik a szentháromságot manapság.
„Kormányablak nyílt egy plébánián” – bár egy ilyen szalagcím ma még álhírnek számítana, a viszonosság elve alapján nem is annyira elképzelhetetlen a megvalósítása. Március 7-én ugyanis közös történelmet írt az Orbán-kormány és a katolikus egyház vezetése: először történt meg, hogy kápolnát adtak át egy államigazgatási rendeltetésű épületben. Pedig még a Fidesz–KDNP által elfogadott alaptörvény is kimondja: Magyarországon az állam és a vallási közösségek különváltan működnek.
A Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkárságának Naphegy téri székhelyén kialakított liturgikus teret Erdő Péter bíboros szentelte fel. Azbej Tristan államtitkár az esemény kapcsán fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a Szent Istvánról elnevezett kápolna kialakítása nem pusztán szimbolikus gesztus, mivel „a hit számunkra nem dekorációs elem, hanem cselekvésünk motorja”.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
