Nem véletlenül hívták meg Erdő Pétert a Miniszterelnökségre
6 perc
2020.03.16. 05:00
Újabb határokat számolt fel az állam és az egyházak szétválasztásának gyakorlatában az Orbán-kormány azzal, hogy a katolikus egyház bíborosa a Miniszterelnökség egyik épületében szentelhetett kápolnát. De a reformátusok és az evangélikusok vezetői is másképp értelmezik a szentháromságot manapság.
„Kormányablak nyílt egy plébánián” – bár egy ilyen szalagcím ma még álhírnek számítana, a viszonosság elve alapján nem is annyira elképzelhetetlen a megvalósítása. Március 7-én ugyanis közös történelmet írt az Orbán-kormány és a katolikus egyház vezetése: először történt meg, hogy kápolnát adtak át egy államigazgatási rendeltetésű épületben. Pedig még a Fidesz–KDNP által elfogadott alaptörvény is kimondja: Magyarországon az állam és a vallási közösségek különváltan működnek.
A Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkárságának Naphegy téri székhelyén kialakított liturgikus teret Erdő Péter bíboros szentelte fel. Azbej Tristan államtitkár az esemény kapcsán fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a Szent Istvánról elnevezett kápolna kialakítása nem pusztán szimbolikus gesztus, mivel „a hit számunkra nem dekorációs elem, hanem cselekvésünk motorja”.