Hátrányos helyzetűekkel foglalkozó iskolákat akar államosítani a kormány

Harangzúgás jelezte a tiltakozást az egyházi iskolák államosítása ellen a magyar katolikus templomokban 1948-ban. Hasonló bátor kiállásra most nem lehet számítani, sem a katolikusoktól, sem más egyházaktól, pedig az államosítás veszélye – ha nem is ölt tömeges méreteket ('48-ban hatezer iskolát vettek el a felekezetektől) – tucatnyi egyházi iskolát fenyeget. Bűnük csupán annyi, hogy fenntartójuk az Orbán Viktor kormányfővel kapcsolatban gyakran – legutóbb épp a HVG-ben – morális kritikákat megfogalmazó Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET).

Iványi Gábor: Nagyon fáradt vagyok, de nem adom fel

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség alapító lelkésze és az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke fél attól, hogy elvész Magyarország jövője, mert most átalusszuk azt, ami történik, és képtelenek leszünk felkelni, a saját lábunkra állni. De azt mondja, egyetlen célja van: úgy élni az életét, hogy ne szenvedjen el lelki károkat.

Az egyházi oktatást eddig tűzzel-vassal terjesztő Orbán-kormány még akkor is jobb kezekben látja az állami fenntartónál a MET oktatási intézményeit, ha a felekezeti iskolák rendre jobb eredményeket érnek el a „pedagógiai hozzáadott értéket” számba vevő felmérésekben, mint az államiak. (Ezek során azt vizsgálják, hogy jobb vagy rosszabb-e a diákok iskolai teljesítménye a családi hátterük alapján várhatónál.) Különösen igaz a pedagógiai-emberi többletet adó szerep az olyan hátrányos helyzetű diákok esetében, mint akikkel az Iványi-féle iskolák többségében foglalkoznak.