Időközi Fidesz-sikertől Szájer bukásáig – 2020 Magyarország, 4. rész

• Október 6.: Dühítő eü-törvény

Hatalmas felzúdulást okozott az orvosok körében, hogy a kormánypárti parlamenti többség megszavazta az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló, előzetes egyeztetés nélkül beterjesztett törvényt. Különösen azt sérelmezték, hogy az egészségügyi dolgozókat akár két évre is kirendelhetik az ország bármely kórházába, de kifogásolták azt is, hogy a januártól induló béremelések nem vonatkoznak azokra, akik vállalkozóként dolgoznak az alapellátásban.

A Magyar Orvosi Kamara átgondolatlannak és elfogadhatatlannak minősítette a jogszabályt, a felméréséből pedig az derült ki, hogy az ágazatban dolgozók több mint kétharmada nem hajlandó elfogadni az új jogviszonyt, és inkább elhagyja a pályát vagy Magyarországot. A járvány okozta amúgy is szűk kapacitások miatt a kormány meghátrált, és végül alacsonyabb rendű jogszabályban, rendeletben tette lehetővé, hogy békeidőben évente legfeljebb 44 napra lehessen kivezényelni az egészségügyben dolgozókat más kórházba, rendelőbe. A törvény ugyanakkor büntethetővé tette a hálapénz elfogadását, és külön engedélyhez kötötte a másodállás elfogadását. Cserébe 2023-ra már a rezidensek havi adózott jövedelme is meghaladja a félmillió forintot, 41 év szolgálat után pedig már havonta 2 millió forint körüli lesz az orvosok fizetése.

Kormányzati sokkterápia: megfizetnek az orvosok a béremelésért

Ára van a kormány bőkezűségének: az orvosi bérek jelentős emelését a másodállások engedélyhez kötéséhez, valamint a magánpraxisok leválasztásához kötik. A szabályozás szolgáltatók megszűnésével járhat, és utat nyithat a kétszintű állami ellátás előtt.

• Október 11.: Időközi Fidesz-siker