A Wall Streettől a mindenáruházig – Jeff Bezos életútja, 1. rész
10 perc
2021.02.10. 17:00
Minden idők egyik legnagyobb vállalkozása, az Amazon alapítója, a világ egyik leggazdagabb embere, ellentmondásos figura, újító, jótékony dollárszázmilliárdos, közben pedig keménykezű, szinte diktatórikus vezető, aki nem csak a gazdaságot, a technológiát, de az életmódot és a kultúrát, többek közt az olvasási szokásokat is megváltoztatta. A HVG Könyvek által gondozott Minden eladó Jeff Bezos életét kíséri végig, melyet a következő hetekben több epizódban mutatunk be.
Jeff Bezos Jeffrey Preston Jorgensen néven 1964-ben született az új-mexikói Albuquerque-ben. Ikonikus újító, cégalapító, médiavállalkozó, tech-guru, 2018-ban "a modern történelem leggazdagabb emberének" nevezték. 1986-ban diplomázott a Princeton Egyetemen, a 80-as évek közepétől a 90-es évek elejéig Wall Street-i cégeknél dolgozott, az Amazont 1994-ben alapította meg. A 2000-es évektől a repüléstechnikában és az űrkutatásban is érdekelt. A The Washington Post tulajdonosa. A HVG Könyvek által gondozott Minden eladó szerzője Brad Stone a New York Times újságírója, több sikerkönyvet jegyez.
A könyv sorozatunkban megjelent szemelvényeit itt olvashatja.
Az Amazon.com a Wall Street egyik legkülönösebb cége, a D. E. Shaw & Co. New York City-beli irodáiban keringő kósza ötlet volt csupán, mielőtt – saját meghatározása szerint – a földkerekség legnagyobb könyváruházává, az internet vezető hipermarketévé nőtte volna ki magát.
Szexivé tette az olvasást, pokollá a dolgozói életét
Jeff Bezos visszavonulása az internet hőskorának végét jelzi. Az üzletember több szinten is megváltoztatta a világot, de közben két dolgot nem szeretett: adózni és szünetet adni az alkalmazottaknak.
A munkatársak által előszeretettel csak DESCO-ként emlegetett kvantitatív fedezetialap-kezelő céget David E. Shaw, a Columbia Egyetem korábbi számítógép-tudomány-professzora alapította 1988-ban. Az ekkoriban induló, iskolateremtő kvantitatív házak, például a Renaissance Technologies vagy a Tudor Investment Corporation alapítóihoz hasonlóan Shaw is úttörőnek számított azzal, hogy számítógépek és bonyolult matematikai modellek segítségével aknázta ki a globális pénzügyi piacokon mutatkozó kilengéseket. Amikor például egy részvény ára egy kicsivel magasabbra szökött Európában, mint amennyit az Egyesült Államokban ért, a DESCO számítógépes guruból lett Wall Street-i harcosai írtak egy programot, amely gyorsan lebonyolította a megfelelő ügyleteket, és így ki tudták használni az árkülönbséget.
A pénzügyi világ nagyközönsége keveset tudott a D. E. Shaw ténykedéséről, és ez a cég polihisztor alapítójának így nagyon is megfelelt. A társaság igyekezett az ingerküszöb alatt működni, vagyonos befektetők, például a milliárdos Donald Sussman és a Tisch család magántőkéjét bevonni, valamint elejét venni annak, hogy saját fejlesztésű kereskedési algoritmusai a konkurencia kezébe kerüljenek. Shaw úgy érezte, hogy amennyiben a DESCO addig ismeretlen eszközöket akar meghonosítani a befektetések világában, lépéselőnyét csak úgy tarthatja meg, ha a módszereit titokban tartja.
David Shaw az addig ismeretlen, nagy teljesítményű szuperszámítógépek korának hajnalán volt huszonéves. 1980-ban, a Stanfordon szerzett doktori címet számítógép-tudományból, majd New Yorkba költözött, és a Columbia Egyetem számítógép-tudomány szakán kezdett tanítani. Az 1980-as évek elején több high-tech cég is megpróbálta átcsábítani a versenyszférába. Danny Hillis feltaláló, a szuperszámítógépeket gyártó Thinking Machines Corporation alapítója – aki később Jeff Bezos egyik legjobb barátja lett – kis híján rábeszélte Shaw-t, hogy tervezzen párhuzamos rendszereket az ő cégénél. Shaw kacérkodott a gondolattal, elfogadta az állást, majd meggondolta magát, és közölte Hillis szel, hogy valami jövedelmezőbb vállalkozásba fogna, és egyébként is, miután megcsinálja a szerencséjét, bármikor visszatérhet majd a szuperszámítógépekhez.