Ahol minden szavazat számít: mutatjuk a körzeteket, ahol 2022-ben pár száz vokson múlhat a győzelem

Egyes közvélemény-kutatások alapján úgy tűnik, népszerűségben helyet cserélt egymással a kormánypárt és az ellenzék, a nagy kérdés, hogy ezt az ellenzék mire tudja beváltani 2022-ben.

Messziről indulnak: 15 győztes mandátummal és – minden, a mostani szövetségben részt vevő ellenzéki pártra leadott listás szavazatot összeadva – csaknem 2,7 millió szavazattal reménykedhetnek egy jobb eredményben. Azt azért rögtön hozzátennénk, 2,7 millió voks csak a matematika világában létezik: hiába nagy a közös lista elfogadottsága, továbbra is lehetnek olyanok, akiknek nem fér bele a Jobbik vagy a DK, esetleg volt jobbikosként inkább a Mi Hazánkat választják.

Az mindenesetre tény, hogy a 2,7 milliós belföldi listás szavazattal 2018-ban az ellenzék felülmúlta volna a Fideszt, amely akkor a határon túliak szavazatával szerzett 2,8 millió voksot. Az egyéni választókerületekben viszont óriási volt az előnye: úgy vitt el 91 körzetet, hogy csaknem a felében 50 százaléknál jobb eredményt ért el a kormánypárti jelölt.

Annyi biztos, a 2022-es választás ennél izgalmasabb lesz, a korábbi magabiztosabb fideszes győzelmek is meginoghatnak. Závecz Tibor, a Závecz Research ügyvezető igazgatója szerint

a 2018-as választások adatait alapul véve és ellenzéki összefogást kalkulálva 10–15 egyéni mandátum is pár száz vokson múlhat.

Medián: A Szájer-botrány után már többen szavaznának az ellenzékre, mint a Fideszre

Az év végi közhangulat meglehetősen borongós, a válaszadók több mint fele úgy érzi, Magyarországon rossz irányba mennek a dolgok. A kormánypártok érezhetően veszítettek támogatottságukból, de nem az ellenzék javára. A Medián friss kutatása szerint szoros a verseny az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek között.

Ezeket a helyeket tételesen is felsorolta, egy kivétellel mind olyan, ahol a kormánypárti induló 46,4–49,6 százalékkal nyert. A kivétel Szabó Zsolt hatvani körzete (Szabó 50,7 százalékkal nyert), ahol a rendőrség a közbeszerzések miatt nyomozást rendelt el.

Závecz nem egyszerűen a 2018-as egyéni és listás eredmények alapján számolt, hanem a 2019-es európai parlamenti választás utáni, illetve a tavaly év végi adatokat is figyelembe vette.