Egy év a Pesti úton: Alig bírtak járni, de látniuk kellett, hogy a másik is túlélte

Egy évvel ezelőtt, március 30-án már tudták a Pesti Úti Idősek Otthonában, hogy nagy a baj. Aznap írták össze azokat a bentlakókat, akiket tesztelni kell, köztük Belicza Bea édesanyját. Az első hivatalos magyar Covid-esetet követő negyedik héten ugyanis a vírus valahogyan bejutott az intézménybe, és az akkor még teljesen ismeretlen kórokozó hamar terjedni kezdett. Rontott a helyzeten, hogy a kormány igyekezett minél teátrálisabban kezelni a helyzetet, miután az intézmény a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában állt. Orbán Viktor azt mondta, a baloldal még egy otthon megvédésével sem tud megbirkózni.

A helyzet politika nélkül is súlyos volt. A Pesti úti intézet 55 lakója vesztette életét a tavaszi járványhullám következtében – ez az akkori lakók mintegy 10 százaléka. És mivel a tavaszi hullám során szociális otthonban elhunyt 140 Covid-beteg 70 százaléka budapesti volt, várható volt, hogy a kormányfő valóra váltja fenyegetését: „a történtek nem maradhatnak következmények nélkül”.

Orbán Viktor ma már visszavonná szavait. Szociális otthonokra vonatkozó adat a járvány kezdetétől 2021. március 5-ig áll rendelkezésre, Szél Bernadett harcolt meg értük az operatív törzzsel. Ezek szerint a járvány első éve alatt a Covid magyarországi áldozatainak 23,4 százaléka szociális otthonban kapta el a vírust, de Budapest a teljes esetszámnak csak az 1,18 százalékáért felel. Aki tehát felelőst keres, az ott is talál majd mulasztást, ahol nem akar. Hamar átlátta ezt a kormány. Tavaly júliusra az ügyészség hatáskör hiányában elutasította, hogy nyomozást folytasson a Pesti úton, a politikai vándorcirkusz pedig továbbállt, magára hagyta a budapesti intézményt.

Mi történt egy év alatt az intézményben? Hogyan élte meg anya és lánya a világjárványt kényszerű távolságból?

"Belicza Bea édesanyja jól van a körülményekhez képest"

– így zárult a HVG tavaly áprilisban megjelent – alább olvasható – cikke, amely arról szólt, mit tesznek, pontosabban mit nem tesznek az idősotthonokban annak érdekében, hogy megelőzzék a járványt. Oltásokról akkor még egyáltalán nem volt szó, azon ment a vita, hogy ki, és miért nem tesztel. Belicza édesanyját egy héttel a járvány berobbanása után vizsgálták meg, mint kiderült: ő is elkapta a vírust.

A Pesti úti katasztrófa: negróval a járvány ellen

Miközben a Pesti Úti Idősek Otthonában töretlenül nő a fertőzöttek és a halottak száma, az állami szervek látványakciókkal, a Fővárosi Önkormányzat pedig dokumentumokkal igyekszik kezelni az egyetlen olyan problémát, amit nem most kéne megoldani: a felelősség kérdését. A politikai meccs azt is akadályozza, hogy legalább más intézményekben hatékonyabb legyen a járvány elleni védekezés.

HVG: Emlékszik, mikor csapta meg a Kínából indult járvány szele?

Belicza Bea: Március közepén a görög–török határon voltam egy amerikai újságíróval. Hajnali háromkor ébresztették, hogy vagy 24 órán belül talál egy repülőt és hazarepül, vagy nem lehet tudni, mikor hagyhatja el Európát. Nekem akkor még maszkom se volt, sállal takartam el az arcomat. Emlékszem, néztük a reptéren az embereket, volt, aki annyira félt, hogy mindenfélét tekert a fejére, míg másokon semmi se volt. Akkor én is haza tudtam jönni Angliába, rögtön beszéltem is anyuval. Azt mondta, minden rendben, mindent tud a betegségről, ő nem fél a haláltól, ha itt az ideje, hát itt az ideje.