A koronavírus miatt Európa szinte leállt, de a klímaváltozásnak ez meg se kottyant
Ha nem is mentette meg az egyre melegedő Földet a járványhoz köthető kibocsátás-csökkenés, 2020 több fontos tanulsággal szolgált: új, sokkal radikálisabb módszerekre van szükség.
Attól függ, honnan nézzük. Mérvadó klímamodellek szerint hosszú távon alig észrevehető a hatása annak, hogy tavaly a koronavírus miatt világszerte leállt a gazdaság. 2030-ban mindössze 0,01 Celsius fokkal lesz alacsonyabb az átlaghőmérséklet ahhoz képest, mintha nem lett volna világjárvány.
Másfelől viszont szakemberek nem győzik hangsúlyozni, hogy az emberiség a második világháború óta nem tudta olyan mértékben csökkenteni a széndioxid-kibocsátást, mint 2020-ban. Az értékelések hol azt emelik ki, hogy ez többszöröse a Szovjetunió összeomlása vagy a 2008–2009-es gazdasági világválság hatására bekövetkezett visszaesésnek, hol pedig azt, hogy ez olyan, mintha egy évre „lekapcsolták” volna a teljes Európai Uniót.
Ez a bizonyos lekapcsolás a jelenlegi számítások szerint 2,6 milliárd tonna szén-dioxid megspórolását jelentette, így volt a teljes kibocsátás „csak” 34 milliárd tonna. Az összességében hét százalékos átlag ráadásul úgy jött össze, hogy tavasszal jóval nagyobb volt a csökkenés, majd év végére sok helyütt az ipari termelés és közlekedési terhelés a 2019-es szintet is meghaladó mértékben pattant vissza.