Schmitt Pál plagizálása tett be a mostani ellenzék államfőválasztási reményeinek
11 perc
2021.06.23. 04:30
Miután Schmitt bukása felborította a menetrendet, az ellenzék jövő évi választási győzelme esetén sem számíthat arra, hogy saját jelöltje legyen a köztársasági elnök, utóbbiról ugyanis még a mostani ciklusban kell dönteni. Bármennyire is esélytelen, az ellenzék állít közös jelöltet. A Fidesz favoritja Trócsányi László, de akár Kövér László is lehet. Kormányra kerülése esetén az ellenzék bevezetné a közvetlen elnökválasztást.
Hiába próbálkozik kitartóan az ellenzék, a Fidesz kétharmadával szemben nincs esélye megváltoztatni Magyarország első számú közjogi méltósága, a köztársasági elnök választásának, működésének szabályozását. Pedig erre az elmúlt hónapokban több kísérletet is tett a parlamentben, mert közeledik Áder János államfő 5 éves mandátumának vége, jövő tavasszal, de még a parlamenti választás előtt a mostani Országgyűlés dönt a következő köztársasági elnökről, akinek mandátuma túlnyúlik a következő kormányzati cikluson is.
Példa nélküli időzítés Schmitt miatt
Éppen ez, a rendszerváltás óta példátlan időzítés sarkallta változtatásra az ellenzéket. Az elmúlt 31 évben ugyanis nem fordult elő, hogy az államfőt a már lejáró mandátumú képviselők szavazzák meg egy közelgő parlamenti választás árnyékában. Olyan is csak egyszer, 2010-ben volt, hogy ugyanarra az évre esett az államfő- és a parlamenti választás. Ám akkor az új köztársasági elnököt, Schmitt Pál volt Fidesz-alelnököt már a választás után, május 14-én megalakult, kétharmados kormánypárti többségű parlament választotta meg június 29-én, és ahogy 1990 óta minden elődje, augusztus elején lépett hivatalba.
Történhetett volna másképp is, mivel az akkor még hatályos Alkotmány nem rendelkezett arról, hogy legkorábban mikor lehet megválasztani az új államfőt, csak arról, hogy a hivatalban lévő mandátumának “lejárta előtt legalább 30 nappal”. Emiatt volt olyan spekuláció a jobboldalon, hogy a választási vereségtől tartó baloldal parlamenti többségét kihasználva jóval korábban, még 2010 elején megválasztathatja a saját jelöltjét.
Az MSZP akkor az etikus politikai magatartásra és a demokratikus szokásjogokra hivatkozva közölte, hogy bár kihasználhatná ezt a jogi kiskaput, nem teszi, mivel az új államfőt már az új összetételű parlamentnek kell megválasztania.
Annak, hogy ma már az ilyen, nem etikus, de jogszerű trükközést biztosító jogi kiskapu nem létezik, az az oka, hogy a Fidesz-kétharmad által megszavazott, 2012 januártól hatályos Alaptörvény már konkrétan behatárolja az államfőválasztás időpontját: az utódot a hivatalban lévő elnök mandátumának “lejárta előtt legalább 30, de legfeljebb 60 nappal” kell megválasztani. Önmagában még ez a szabály sem engedne meg tehát túl korai választást, és ha nem borult volna fel az évtizedes menetrend, akkor jövőre legkorábban június elején választhatná meg a parlament az új államfőt. Az a parlament pedig már szinte biztosan új lenne, hiszen immár 20 éve legkésőbb május végéig megtartották a választásokat.
Hasonlóan kiszámítható volt Göncz Árpád 1990. augusztus 3-i hivatalba lépése óta, hogy miután az államfők mindig kitöltötték ötéves mandátumukat, mindig augusztus elején volt váltás. Egészen addig, míg Schmitt Pál hivatali ciklusa kevesebb mint felénél, 2012. április 2-án le nem mondott a hvg.hu által feltárt plágiumbotránya miatt. Schmitt utódjaként Áder János 2012. május 10-én lépett hivatalba, majd újraválasztását követően, 2017. május 10-én másodszor is. Utódját tehát az Alaptörvény szerint március-áprilisban választhatja meg jövőre még a jelenlegi összetételű parlament.