"Kutatóként elég nehéz megérteni, miért írja valaki azt, hogy megszurkálná a családunkat”

„Sok orvoskolléga idegenkedik, olykor felháborodik, ha szakmai kérdéseket nyilvánosan, bárki számára elérhetően vitatunk meg. Pedig

nem várhatunk arra, hogy a koronavírus-járvány problémáit majd valamikor egy 2023–2024-es siófoki konferencián beszéljük meg, pláne nem úgy, hogy közben a hallgatóság egy része a büfében, a medencében vagy kint a standoknál van”

– írta nemrég Novák Hunor csecsemő- és gyermekgyógyász a Facebook-oldalán, hozzátéve: a nyílt, őszinte kommunikáció fontos és életmentő. A LinkedIn, a Facebook, a YouTube, a Twitter külföldön tudományos csatornaként is régóta használatos, ha nálunk ez még szokatlan is – mondja Novák, aki az egyik legnagyobb, közel 175 ezres követőtáborral rendelkező orvos a hazai közösségi médiában, s akinek saját YouTube-csatornája is van.

Mindez azonban nem tudatos építkezés eredménye. Novák közösségi médiás népszerűsége saját elmondása szerint spontán indult, amikor kitett egy tájékoztatót arról, hogy hatástalan és életveszélyes borostyánkő nyakláncot tenni a fogzással küzdő babák nyakába.

Novák Hunor /// Érthető magyarázatokkal a tudatlanság ellen

Dr. Novák Hunor Facebook-oldala

A posztot rengetegen megosztották, felkapta a média, ahogy később a D-vitamin fontosságáról szóló írását is. Novákot praktikus szempontok vezették: nem volt idő minden szülőnek részletesen kifejteni a rendelésen, hogy miért fontos a D-vitamin, egyszerűbb volt azt mondani, hogy keressék meg a vonatkozó írását. Hogy a közösségi média nélkül milyen lassan jutnak el az információk a szélesebb közönséghez, azt a lázcsillapítással kapcsolatos történettel illusztrálja. „2011-ben megváltozott a szakmai protokoll – nem kell már az első kis lázat is csillapítani –, de amikor évekkel később posztoltam erről, bombaként robbant a hír, mintha valamilyen újdonság lenne. Ennyi idő sem volt elég, hogy egy szakmai döntés átmenjen a hétköznapi gyakorlatba” – meséli.