5 dolog, amit az év legnagyobb botrányából, a Pegasus-ügyből tanultunk

• Nincs civil és/vagy ellenzéki kontroll a magyar titkosszolgálatok fölött

A Pegasus-ügy – legalábbis annak magyarországi szála – nem túl bonyolult. Van egy izraeli kémszoftver, amit a magyar állam megvásárolt (a kormány sokáig ködösített, végül Kósa Lajos fideszes politikus novemberben elismerte a vásárlást).

Ezt a kémszoftvert – ami haditechnikai eszköznek minősül, ezért az exportjához az izraeli védelmi minisztérium hozzájárulása kellett – a gyártó cég szerint kizárólag terroristák és szervezett bűnözői körök ellen lehetett volna bevetni.

Ennek ellenére kiderült, hogy a szoftvert Magyarországon minden bizonnyal nem rendeltetésszerűen használták, és olyan magyar állampolgárokat (újságírókat, politikusokat, nagyvállalkozókat, ügyvédeket) is megfigyeltettek vele, akik sem nem terroristák, sem nem bűnözők.

Egy olyan államban, ahol a titkosszolgálatok fölött létezik ellenzéki vagy civil kontroll, egy ilyen ügyet pillanatok alatt ki lehetne vizsgálni, a felelősöket pedig felelősségre vonnák. Elméletileg, de pusztán csak elméletileg erre Magyarországon is lehetőség lenne.

Videón a pillanat: Orbán kérdést kapott a Pegasus-ügyről

Korábban egy újságírónak sem volt alkalma megkérdezni erről a miniszterelnököt. A francia elnök látogatásán viszont nem tudta elkerülni.