Nagypéntek: hagyomány vagy hétvége-hosszabbító?
Európában 16 országban munkaszüneti nap nagypéntek, de például a "katolikus Lengyelországban" nem. Idehaza legfeljebb 500–800 ezren vesznek részt valamilyen templomi szertartáson.
Húsvéthétfővel ellentétben – amelynek a katolikus és a protestáns egyházakban sincs kitüntetett szerepe – a nagypéntek valamennyi keresztény felekezet naptárában jeles napnak számít. Épp ezért már akkor felmerült a munkaszüneti nappá nyilvánítandó egyházi ünnepek alternatívájaként, amikor az első Orbán-kormány idején, 2000-ben a parlament állami ünneppé emelte a csak a katolikusok által számontartott mindenszentek napját (november 2.).
Nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánításának szándékát Orbán Viktor 2016 októberében, a magyar reformátusok zsinatának emlékülésén jelentette be, és a parlament döntése nyomán ez 2017 tavaszán már életbe is lépett. A törvényjavaslat beterjesztője a református lelkészből humánminiszterré lett Balog Zoltán volt, akinek az indítványához Semjén Zsolt és Varga Mihály csatlakozott.