Hamarosan a teljes felsőoktatásban kiépül a pártállami rendszer

Várhatóan mindössze három egyetem marad állami kézben, ha a kormány végigviszi a felsőoktatás magánosítását. Egyelőre 2021 szeptemberétől még öt egyetem lesz állami, de a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Magyar Képzőművészeti Egyetem privatizálása valószínűleg csak idő kérdése, hiszen a többi művészeti felsőoktatási képzési hely már alapítványi tulajdonban van, illetve lesz. Így a főváros két legnagyobb egyeteme, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, mellettük pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem maradhat még talán állami kézben.

Az ELTE és a Műegyetem sorsáról még nem döntöttek, információink szerint vannak a felsőoktatás-irányításban és a két egyetem vezetésében is olyanok, akik nem találnák ördögtől valónak az összevonásukat, s akár a magánosításukat sem. Ezt mindenekelőtt az ELTE-nek a tanár-, illetve a tanítóképzésben betöltött megkerülhetetlen szerepe teszi problematikussá, hiszen az csak nehezék lenne egy óriásegyetem vállán.

Egyelőre az sem látszik tisztán, hogy a vidéki tudományegyetemek hogyan tudják majd alapítványi keretek között gazdaságosan fenntartani a tanárképzést, ha az állam nem tervezi újra az erre fordítandó támogatást.

A tanítóképzőket lenyelik az egyházak, a tanárképzés lassan összeomlik

Világnézetileg elkötelezetté válhat a tanítóképzők többsége a kormány elképzelése szerint, ha megvalósul, hogy újabb és újabb intézmények kerülnek egyházi kézbe. Az égető pedagógushiányt a hallgatók mielőbbi éles gyakorlatba állításával orvosolnák.