Rengeteg pénz ment válságkezelés címén olyasmire, aminek semmi köze a válsághoz

Huszonnyolcezer-háromszázharminckét milliárd forint. Ennyit költött tavaly a költségvetés. Ezt a köznapi értelemben felfoghatatlan mennyiségű pénzt úgy lehet érzékeltetni, hogy nagyjából a hatvanszorosa lehet Mészáros Lőrinc vagyonának. Bár ez az arány inkább a közállapotokra jellemző, ráadásul közgazdasági értelemben nem is ildomos folyó kiadást vagyonnal összevetni. Más összehasonlításban ennyi pénzből 2833-szor lehetne megünnepelni augusztus 20-át, hiszen tavaly tízmilliárd forintot költött rá a kormány. Hogy mire, az nem világos, mert bár a 2020. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény tervezete szerint ennyi támogatás jutott a Szent István-napi ünnepségre, a tűzijátékot is beleértve, a háromnapos eseménysorozat a járvány miatt elmaradt. Megint más összevetésben 674 bélyeggyűjteményt vehetne meg belőle a magyar állam. Ez sem vicc, hiszen a zárszámadási törvény profán módon „bélyeggyűjtemény megvásárlása” címen jelöl meg egy 42 milliárd forintos, gazdaságvédelminek nevezett kiadást. Némi kutakodással kideríthető, hogy a Magyar Posta adta el ennyiért a bélyegmúzeumát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek; az ügyletből sejthető, hogy alig leplezett állami támogatásról van szó. Az állami vállalatok amúgy sem szerepeltek valami fényesen tavaly, például a kukaholding – hivatalosan Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordinációs és Vagyonkezelő Zrt. – 46,5 milliárd forintos, a regionális vízművek 43,6 milliárdos tőkeemelésre szorultak.

Magyarország 760 milliárd forintot költött sportra és vallásra 2020-ban

Minden 100 forint kiadásból 2 sportra, 1 pedig vallásra ment. Leginkább a közegészségügyi kiadások nőttek, az eredetileg tervezett összeg 12-szerese ment el. A vallással kapcsolatos kiadások megháromszorozódtak menet közben, de a sportkiadások is közel duplájukra híztak.

A kiadások mindössze kilenc százezred részét – pontosabban 0,0088 százalékot – szánta 2020-ban a költségvetés a pártok támogatására, ám a járvány elleni védekezés jegyében még ezt is megfelezte a kabinet. Pedig az így elvont 1,24 milliárd forint a központi büdzsé felől nézve nem is látszik. Ennek a duplájából kedveskedtek Orbánék például a fideszes vezetésű pesti V. kerületnek egy „zsebpark” kialakításával, természetesen szintén gazdaságvédelem címszó alatt. Különben az önkormányzatoktól inkább elvettek: a gépjárműadónak a járvány elleni védekezési alapba terelésével 34 milliárd forinttól fosztották meg őket, komoly fejtörést okozva a polgármestereknek. Miközben ennek csaknem a négyszeresét fektette a kormány a saját káderkeltetőjébe, a Mathias Corvinus Collegiumba. Azt pedig, hogy miképp szelektál az egyes adóbevételek között, melyikre vet szemet s melyikre keresztet, jól jellemzi, hogy miközben a hipermarketek és a pénzügyi szervezetek jövedelmét régi-új adókkal alaposan megcsapolta, rekordmennyiségű – 176 milliárd forintnyi – adót engedett át a látványsportoknak.