Mezei Márk: "Tengiz a magyar társadalom egyik kibeszéletlen traumája maradt"

A Tengizt vendégmunkásként megjárt, halálos beteg apa és fia nehéz, titkokkal, elhallgatásokkal teli kapcsolatáról szól a Zsidó temetés, Mezei Márk második regénye. Az apa lassú agóniája a rendszer haldoklásának szimbóluma.

Matalin Dóra

HVG: Miért éppen Tengiz lett a regény kiindulópontja? Van személyes kötődése az 1986-tól a kazahsztáni olaj- és gázlelőlehelyet megjárt több ezer magyar egyikének sanyarú sorsához?

Mezei Márk: Ismertem olyat, aki kint dolgozott, de egyébként is régóta foglalkoztatott a történet. Emlékszem gyerekkoromból, ha valaki rövid idő alatt sok pénzt akart keresni a szocializmusban, kamionsofőrnek állt, vagy elment Tengizbe. A regény központi motívuma a kommunikációképtelenség. Az apa és a fiú nem tudnak egymással beszélgetni, elhallgatják a közös múltjukat. A társadalomban ugyanígy hallgatták el Csernobilt és Tengizt. Az első nyilvánosságban ez a téma nem létezett, de az embereket nagyon is foglalkoztatta.

Kulszár, 1986. november 19.A magyar Vegyépszer dolgozói állnak a Tajga-2 lakókocsi ajtajában////Nem ilyen lovat akartak

MTI / Kisbenedek Attila

Tíz évbe telt, mire rájöttünk, hogyan lehet tökéletes a bécsi szelet – Wolfgang Puck és fia a HVG-nek

Budapesten is kitart a jó minőség mellett Wolfgang Puck és fia, Byron Lazaroff-Puck – deklaráltan meg is kérik az árát. A világ egyik legismertebb séfje ma is töretlenül aktív a globális étteremhálózatának ügyeiben, de a Spago éttermeket már fiára bízza. Apát és fiát a menü összeállításáról, az öröklés terhéről, egymással való viszonyukról és arról is kérdeztük, milyen kést használnak. Arról is szó esett, hogy miben erősek a budapesti piacok.