Rendszerváltás a szimulátorvilágban: ki akar tankot vezetni, amikor vécét is pucolhat?
A videójátékosok nagy része azért ül gépe elé, hogy kipróbáljon valamit, amit a valóságban nem tud: háborúzzon, versenyezzen vagy egy szuperhős bőrébe bújjon. De nem mindenki – ma már például takarítószimulátorok is léteznek.
Akár egy óráig is el lehet bíbelődni, mire a magasnyomású mosóval valaki a terasz összes lépcsőfokáról letakarítja a sarat, vagy akkurátusan megtisztítja a mocskos kerti napernyőt. A meglehetősen hétköznapi feladatok a PowerWash Simulatorban várnak a játékosokra, akiknek eközben nem kell attól tartaniuk, hogy a tisztára mosott házból vagy a csillogó fészerből egyszer csak egy szörny vagy egy ellenséges játékostárs ugrik elő. Az év közepén kijött videójáték lényege éppen az, hogy csupán a végtelenül egyszerű, mondhatni monoton tisztogatás örömével „lepi meg” a bekapcsolódókat.
Valaki 2 millió dollárt fizetett egy több mint harminc éves videojátékért
A Super Mariónál jóval fejlettebb szoftvereket is meg lehet kapni sokkal olcsóbban, de a nosztalgia nagy úr.
A fejlesztők által „egyfajta antijátéknak” nevezett szimulátorban ezért ellenfelek és fegyverek helyett csupán mosófejek és megtisztítandó tárgyak (különféle házak és járművek mellett például egy Mars-járó) közül lehet választani.
A 2003-ban alapított brit FuturLab eredetileg ennél nagyobbat akart dobni, és szeretett volna belépni a belső nézetű (vagyis a játékos szemszögét mutató) lövöldözős videójátékok piacára, de nem volt annyi pénze és szakembere, hogy megcsinálja a saját Call of Dutyját vagy Fortnite-ját. Két éve viszont felfigyelt egy online közösségre, ahol a tagok épülettisztítós, graffitilemosós videókat osztottak meg egymással. A Futurlabnál ezt próbálták lekoppintani, és a PowerWash sikere őket igazolta. Ezen felbuzdulva most többszereplős, kooperatív irányba tervezik fejleszteni a játékot; nagy álmuk, hogy egyszerre hatan moshassák tisztára a StarWars-univerzum ikonikus csempészűrhajóját, Han Solo Millennium Falconját.