Neue Zürcher Zeitung: Orbán saját oroszpolitikája romjaival szembesül a választás előtt

Putyinnak egyetlen más, hasonló súlyú szövetségese sincs az unióban, mint a magyar kormányfő, akinek aligha árt a vasárnapi választáson az orosz kapcsolat, ám a háború bizonyítja, hogy kudarcot vallott az Orbán-modell – írja kommentárjában Meret Baumann, aki hosszú-hosszú éveken át Bécsből tudósított egész Közép-Európáról, így azután alaposan kiismerte az illiberalizmust.

  • hvg360 hvg360
Neue Zürcher Zeitung: Orbán saját oroszpolitikája romjaival szembesül a választás előtt

Háború Ukrajnában

Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.

A svájci lap szaktudósítója visszaidézi, hogy a magyar politikus még három héttel az invázió előtt is a szoros kétoldalú barátsággal hencegett Moszkvában, a csapatösszevonásokra egyetlen szót sem fecsérelt. Időközben kénytelen-kelletlen beállt ugyan a szankciók mögé, de folytatja, amit évek óta művel: kötéltáncot ad elő a Kelet és Nyugat között. Ez pedig kockázatos egy olyan országban, amelynek véres emlékei vannak a szovjet szolgaság idejéből. A lakosság persze elfogadta az irányváltást, mert a hatalom gazdasági okokkal magyarázta, ám az agresszió tanúsítja, hogy Magyarország végzetes függőségi viszonyba került.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?