Matolcsyék vigyáznának a revolutosok pénzére, de ők köszönik, nem kérnek ebből

„Ha okos a Revolut, marad Litvániában.” „A magyarországi Quaestor-ügyfeleket is hogy megvédte az MNB-felügyelet. Ja, nem!” Ilyesféle kommentektől hemzseg a Revolut használóinak közösségi oldala. A posztokkal a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi közleményére reagálnak, amely rossz néven veszi, hogy a digitális pénzügyi szolgáltató többszöri kezdeményezés után sem hajlandó magyar leánybankot alapítani, amelyet értelemszerűen az MNB felügyelne. Mit sem változtat ezen a hozzáállásukon, hogy 2021 vége óta a Revolut litván licenccel banki szolgáltatásokat, azaz betétgyűjtést és hitelnyújtást is kínálhat szerte az unióban, így a magyar ügyfeleknek is. Sőt azt tanácsolják egymásnak, át ne lépjenek a banki részlegbe, mert az előbb-utóbb megadja magát a magyar hatósági nyomásnak. Ezt részben arra alapozzák, hogy a Revolut külön vezetőt nevez ki Magyarországra Léder Tamás személyében, aki a közelmúltig épp a jegybankban foglalkozott digitális pénzügyekkel.

Igaz, ami igaz, a Revolutot eddig is főként pénzváltásra, pénzküldésre és kisebb vásárlásokra használták Európa-szerte közel húszmillióan, köztük félmillió magyar. Népszerűségének titka, hogy szolgáltatása olcsóbb, mint a bankoké, az applikáció pedig pár kattintás után használható is az okostelefonon egy gyors és egyszerű videós azonosítás után. Nyilvánvaló azonban, hogy a fiók nélküli, kizárólag elektronikusan működő Revolutnak ez már nem elég: széles spektrumon akarja versenyre hívni a klasszikus bankokat, lehetőleg úgy, hogy elkerülje azokat a kellemetlenségeket és költségeket, amelyekkel azoknak a leányintézményeik alapítása, engedélyeztetése és helyi felügyelete jár.