Kell oltás a majomhimlő ellen?
Az afrikai vadászok betegségéből Európában és Amerikában nemi betegség lett. Szakértőt kérdeztünk, mire kell vigyázni.
A gazdag országok rátették a kezüket az összes oltásra, ahol pedig pusztít a betegség, ott nincs se vakcina, se gyógyszer.
Ismerős? Kicsiben a Covid–19 körüli események ismétlődnek meg a majomhimlővel. Peruban, Brazíliában, ahol (az USA mellett) a legtöbb eset előfordul, eszköztelenek az orvosok. Nem is beszélve Nyugat- és Közép-Afrikáról, ahol évtizedek óta jelen van ez a betegség.
De mi a helyzet idehaza, miután augusztus közepén Magyarországra is megérkezett az első oltóanyag-szállítmány?
Aki 1980 előtt született, az még kapott himlőoltást. 1980 azért választóvonal, mert az oltásoknak köszönhetően abban az évben nyilvánították világszerte megszüntetett betegségnek a feketehimlőt. Ráadásul az addig (egészen pontosan 1979-ig) eltelt évtizedekben Magyarországon gyakorlatilag teljesnek volt mondható a gyerekek átoltottsága. Mivel a rettegett feketehimlő és a mostani – kellemetlen, de többnyire jól gyógyuló – majomhimlő vírusa eléggé hasonló, a régi oltás valószínűleg az új betegség ellen is védi ezeket a generációkat.
De valóban véd-e a régi oltás? Rusvai Miklós virológus, egyetemi tanár őszinte választ ad:
nem tudjuk.
Mégpedig azért nem, mert a majomhimlő nemrég bukkant fel Európában és Amerikában, tehát egyszerűen nem volt még idő meggyőződni arról, hogy véd-e az egykori vakcina, és ha igen, akkor mennyire.
A professzor reméli, hogy legalábbis a részleges védettség még megvan. Hozzáteszi: tény, hogy olyan beteget még nem regisztráltak, aki „régen” himlőoltásban részesült.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 10 évre, az európai gyógyszerfelügyelet 22 évre becsüli a régi himlőoltás hatásosságát, de egyik becslésnek sincs próbája. Óvatosan nyilatkozott kérdésünkre a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK): „Az utolsó oltások beadása óta több mint 40 év telt el, így nem jelenthető ki, hogy ez védettséget nyújtana a majomhimlő-fertőzéssel szemben.“