Hodász András: A csecsemő, aki szeretni tanít

Furcsa társaság gyűlt össze kétezer évvel ezelőtt Betlehemben, egy jászol körül. Egy nehéz sorsú, menekült család, néhány szegény pásztor, továbbá három pogány tudós, drága ajándékokkal megrakodva, és pár haszonállat. A minden bizonnyal súlyosan trágyaszagú jelenetben semmi sem utalt arra – leszámítva a messziről jött vendégeket –, hogy itt valami különleges történik.

Ilyen volt az első karácsony. Szerény, dísztelen, csendes. Pedig nagyon is nagy dolog történt. A mindenséget teremtő, végtelen Isten úgy döntött, hogy lejön a földre, emberi alakot ölt, ráadásul ilyen egyszerű, visszafogott módon, mert bármennyire is sokan ezt gondolják róla, nem narcisztikus, önimádó despota. Nem vágyott rajongók tömegére, vörös szőnyegre. Nem ezért jött. De akkor miért?