A műemléki rekonstrukció az eredetileg tervezettnél sokkal drágább lett és sokkal tovább tartott, de mindez több szempontból is megérte.
Minden eredeti terven, határidőn, költségkereten túllépve, öt év után, 55 milliárd forintból elkészült az Operaház Andrássy úti épületének felújítása. Az egymilliárd forintba került lámpák fényében csillogó friss aranyozás, a restaurált Lotz-freskók és a választás előtti összetartás elfedi, hogy Orbán Viktor két bizalmi embere évekig vitatkozott a neoreneszánsz épület megújításáról.
Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója másfél éves rekonstrukcióban gondolkodott.
Újabb milliárdokkal drágulhat az Operaház felújítása, tovább csúszik az átadás
Csaknem duplájára nőhetnek az Operaház felújításának költségei, és még évekig zárva maradhat. A tervet az Operaház vezetése sem támogatja.
A nézőtér és a közönségforgalmi terek megújítását, valamint a színpadi gépezet lecserélését tartotta a legfontosabbnak. Az NDK-beli szerkezet már a beépítésekor, az 1980-as években sem számított a legkorszerűbbnek, és olyan rossz állapotba került, hogy biztonságos működtetése kétségessé vált. Zavarta az előadást, mert olyan zajosan működött, hogy néha a nézőtéren is lehetett hallani.
Ám jött a Müpa most Kossuth-díjjal is kitüntetett tervezője, a zeneszerető és zeneértő
Zoboki Gábor építész, aki beleszeretett az épületbe, és elhatározta, hogy minden egyes négyzetcentiméterében visszaállítja az Ybl-kori állapotokat.
Nagy feltűnést keltett és sok díjat elnyert A fehér várkastély című, Japánban, az Edo-korban játszódó társasjáték. Az alapötlete olyan, hogy elsőre nem is érti az ember, hogy lehet ezt kivitelezni, de az első játék után kiderül: A fehér várkastély rászolgált a sikerére.
Pálinkás József, az MTA volt elnöke a Népszavának arról is beszélt, hogy a magyar kormánynak nincs semmiféle tudománypolitikája, csak kósza ötletei.
A Gyurcsány-tánc óta nem láttunk ilyet.
