Németh Ilona: "Az emlékművek célja az is, hogy legyen egy hely, ahol beszélünk bizonyos traumákról"

A háborúban megerőszakolt nők emlékművének társalkotója egy budai foghíjtelken álló hússzínű fallal körülvett emléktérrel nyerte meg harmadmagával a főváros által kiírt pályázatot. Németh Ilona szerint a helyszín maga is begyógyításra váró seb.

Szilágyi Sára

HVG: Régóta foglalkoztatja a háborús erőszak témája, vagy csak a főváros emlékműpályázata után kezdett gondolkodni róla? Miért van szükség erre az emlékműre?

Németh Ilona: A köztereinket történetileg férfiaknak szentelték: akár az utcaneveket vesszük, akár a szobrokat. Hiányzik a nők reprezentációja, így inspiráló volt a kezdeményezés, amely erre próbál választ adni. Ráadásul a közterek tele vannak korszerűtlen, művészetnek nem is mondható emlékművekkel. Most, hogy Ukrajnában dúl a háború, ismét mutatja, mennyire helyes ezzel a témával foglalkozni, hiszen látszik, hogy ami korábban megtörtént, megtörténhet bármikor. Akár a szomszéd országban is.

HVG: Személyes történeteket is feldolgoztak a kutatómunka és a tervezés során?

Tíz évbe telt, mire rájöttünk, hogyan lehet tökéletes a bécsi szelet – Wolfgang Puck és fia a HVG-nek

Budapesten is kitart a jó minőség mellett Wolfgang Puck és fia, Byron Lazaroff-Puck – deklaráltan meg is kérik az árát. A világ egyik legismertebb séfje ma is töretlenül aktív a globális étteremhálózatának ügyeiben, de a Spago éttermeket már fiára bízza. Apát és fiát a menü összeállításáról, az öröklés terhéről, egymással való viszonyukról és arról is kérdeztük, milyen kést használnak. Arról is szó esett, hogy miben erősek a budapesti piacok.