Svédország és Törökország viszonya megromlott a kurdok befogadása miatt

Az 1923-ban megalakult Török Köztársaságot Svédország ismerte el elsőként a skandináv államok közül, majd rá egy évre már alá is írták a barátsági szerződést. A szoros kapcsolatok annak a stratégiai együttműködésnek a folytatását jelentették, amely az Oszmán Birodalom és Svédország között alakult ki a cári Oroszországtól való félelem miatt. Mindez különös fénytörést kapott, miután a múlt hónapban Svédország és Finnország éppen az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt döntött úgy, hogy felvételt kér a NATO-ba, de a várt villámcsatlakozást a törökök meghiúsították. Úgy tűnik, az akadályok elhárítása még hónapokat vehet igénybe, hiába jelentette ki a hétvégén Helsinkibe látogató Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, hogy Törökország biztonsági aggodalmai jogosak.

Svéd és finn delegáció utazik Törökországba, hogy a NATO-csatlakozásról tárgyaljon

A múlt héten Erdogan török elnök még arról beszélt, ne is fáradjon a két ország azzal, hogy Törökországba küldi a képviselőit, mert nem fogják jóváhagyni a belépésüket.

Ankara általa terroristának tartott 33 kurd kiadatását kérte többek között a két észak-európai országtól,

Tayyip Erdogan török elnök pedig úgy fogalmazott, hogy egyes európai országokban „terroristák ülnek a parlamentben”.

Amineh Kakabaveh kurd származású svéd független törvényhozónak kétsége sem fért ahhoz, hogy Erdogan róla (is) beszélt, mert számára – fogalmazott – „a kurdok minden támogatója és védelmezője terrorista”.