Fajvédők négereztek és zsidóztak, amikor 1928-ban jazzoperát mutattak be Budapesten
5 perc
2022.08.11. 17:30
Nézőtéri botrányok és véres tüntetések, bűzbombák és banánszoknyák, kulturális amerikanizáció és Amerika-ellenesség az 1920-as évek Magyarországán.
Szokatlanul látványos attrakciókkal és rámenős reklámkampánnyal készült legújabb premierjére a Városi (a mai Erkel) Színház 1928 márciusában. A produkció nemcsak a népszerű szőke primadonna, Péchy Erzsi, az első Lili bárónő operai fellépését ígérte, de színpadi vonatérkezést és autós robogást is, valamint 48 görl táncfelvonulását és 70 pompás kosztümöt a belvárosi Berkovits-divatszalonból.
Persze maga a mű is szenzációnak számított, hiszen az osztrák Ernst Krenek operája, a Húzd rá, Jonny! az 1927-es lipcsei ősbemutatót követő egy esztendő leforgása alatt összesen harminc német színházban került színre, és rögtön világhódításra is indult.
A húszas évek Zeitoperája volt ez a darab, amelynek zenéjébe a Duke Ellingtontól megihletett Krenek, ha felületesen is, de beillesztette a jazz hangzásvilágát. A színpadra komplett jazz-zenekart is telepített a szerző, a címben buzdított Jonny pedig a szerepe szerint egy olyan fekete muzsikus, aki a darab fináléjában a glóbuszon állva játssza a maga melódiáját.
