Magyarországon az utóbbi évtizedben a gazdasági növekedés természetitőke-felélő volt, és elmaradt a humán tőke fejlesztése. A fenntarthatóság nem luxus, hanem a jólét és a válságállóság záloga – mondja Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) titkára, a BMKE oktatója.
HVG: Fenntartható pályán mozog a magyar gazdaság?
Bartus Gábor: Miközben néhány fontos makroökonómiai és demográfiai részterületen a folyamatok fenntarthatóvá váltak, máshol visszafejlődés vagy stagnálás tapasztalható, és az összképet inkább ez utóbbi jellemzi. Az értékelések alapját a 12 évre szóló fenntarthatósági keretstratégia elfogadásától, vagyis 2013-tól 2020-ig terjedő időszak képezi, a Covid- és a háborús válságot ugyanis nem feltétlenül kell figyelembe venni, mert ezek egyszeri trendtöréseket okoznak. Pozitív az államadósság csökkenése a Covid-válságig, és jelentős javulás van a foglalkoztatottság terén is. A demográfia területén ugyancsak nagy erőfeszítéseket tettünk, hiszen a termékenységet illetően az uniós rangsor legvégéről sikerült feljutni egy átlagos szintre. Saját történelmi múltjához képest és az EU-val való összehasonlításban kiugró eredményt ért el Magyarország a fizikai tőkébe – vagyis az álló- és termelőeszközökbe – történő beruházásokban is.
A politológus szerint az sem kizárt, hogy Orbán Viktorból egy ponton köztársasági elnököt csinálnak. Kéri Lászlóval Kacskovics Mihály Béla beszélgetett a Tiszáról, lehetséges buktatókról, Fideszről, kispártokról, lejáratásról.
A HVG tudósítója az oroszok által rakétával megsemmisített üzem mellől jelentkezett be.
A hajó bérleti díja egy hétre több mint egymillió forint.
Ókovács Szilveszter szerint az éneklés bizonytalan volt, számos hanghibát is felfedezett.
