Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Vlagyimir Putyin, orosz elnök európai államok területi követeléseiről beszél, ezzel is próbálja szembeállítani az országokat és mélyíteni az ellentétet – mondta Novák Katalin köztársasági elnök az ötödik párizsi békefórumon pénteken.
Novák arra utalt ezzel, hogy az orosz elnök a múlt héten arról beszélt, hogy három országnak, nevezetesen Romániának, Lengyelországnak és Magyarországnak is lehetnek területi követelései Ukrajnával szemben. A román kormány jelezte: nincsenek követelései Ukrajnával szemben. Lengyelország dezinformációk terjesztésével vádolta meg Putyin, a magyar külügy némi fáziskéséssel azt közölte, hogy nem tartjuk helyesnek a háborús konfliktust mélyítő nyilatkozatokat, az ilyen nyilatkozatok helyett azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség – írták akkor.
Érdekes egyébként, hogy Novák határozottan megnevezi Putyint, illetve Oroszországot, míg alig hat napja Orbán Viktor a Twitteren nem írta le, hogy az oroszok verték le az '56-os forradalmat, csak annyit írt az angol nyelvű posztjában, hogy „they”, vagyis ők.
Párhuzamok is akadnak. A köztársasági elnök a fórumon a béke szükségességéről beszélt, mint ahogy a kormány több tagja az elmúlt hónapokban, ugyanakkor azt is kijelentette, hogy az Ukrajna elleni orosz támadást a kezdetektől fogva egyértelműen elítélik, az álláspont nem változott.
Novák Katalin tíz pontban foglalta össze, melyek a béke ellen ható tényezők. Elsőként azt emelte ki, hogy a békét annál nehezebb teremteni, minél régebb óta tart a viszály, a harcok elhúzódása egyre nagyobb pusztítást, szenvedést okoz, és a háború eszkalációjához vezet.
Szerinte hiányzik a valódi szándék a tűzszünetre, a tárgyalások megkezdésére, a háborús felek nem ismerik fel, hogy a harc nem visz közelebb a békéhez. Nincs elegendő és elszánt akarat a felek közötti közvetítésre, dezinformáció és hangulatkeltés nehezíti a megértést és súlyos károkat okoz – hangsúlyozta, hozzátéve: tudatos provokációk nehezítik a közös megoldás keresését, ekkor említette Putyin akcióját.
Novák arról is beszélt, hogy a hidegháború óta nukleáris fenyegetéssel nézünk szembe, továbbá tisztázatlan terrorista cselekmények állnak a megoldások útjába. Tisztességtelennek nevezte az energiával és élelmiszer-ellátás megakadályozásával való fenyegetést is.
