Putyin válasza a háborús kudarcokra: „digitális Gulagba" zárná Oroszországot

A még a szovjet börtönökben felszedett szókinccsel, útszéli stílusban, ordítva követelte Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport nevű zsoldoshadsereg alapítója és vezetője, hogy a vezérkar adjon több lőszert a kelet-ukrajnai Bahmutot tavaly augusztus óta ostromló haderőnek. A halott wagneresek között sétálva gyakorlatilag hazaárulással vádolta Szergej Sojgu védelmi minisztert és Valerij Geraszimov vezérkari főnököt, és videóra rögzített beszédben bejelentette, ha nem teljesítik a követeléseit, május 10-én az embereivel elvonul Bahmut alól.

Fegyelmezett hadseregnél ilyen aligha fordulhat elő, ám azzal, hogy az orosz hadvezetés azonnal reagált, és megígérte a lőszerszállítmányok megsokszorozását, megadta magát a zsarolásnak – ezzel még inkább elismerve a tehetetlenségét.

A politikaváltást maga Szergej Szurovikin, az ukrajnai inváziót egykor irányító parancsnok erősítette meg. „A kezdetektől fogva elleneztem a minisztériumban azt, hogy korlátozzák a fegyver- és lőszerellátást. Igyekeztek minden eszközzel elhallgattatni, de most végre sikerült elérni, amit akartam. Sokba került ez nekem, de már pakolják a lőszert és fokozzák a gyártást is” – mondta a Szíriában az Armageddon tábornok nevet „kiérdemelt” tábornok, akinek viszont nem sikerült megtörnie az ukrán hadsereg ellenállását.

Veszélyt jelenthet-e Putyin hatalmára a Wagner-zsoldosok vezére?

Egyre kevésbé titkolja politikai ambícióit a zsoldoshadseregként működő Wagner Csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin, aki az orosz-ukrán háborúban vállalt szerepe miatt került előtérbe a nyilvánosságban, de ezzel párhuzamosan ellenségeket is szerzett magának a moszkvai politikai elitben. A The Moscow Times elemzése a politikai jövőjét latolgatta.