Szeretettel Erdélyből: Miért zárjuk be magunkat azzal, hogy nem tudunk elegen angolul?

Mióta Debrecenben vagyunk, a magyarországiaknak a világhoz való viszonyán tűnődöm. Erdélyben természetes egy másik nyelv közegében élni, legalábbis tudni róla, hogy az a másik nyelv létezik, s aztán többnyire ellenségesen, esetleg megértéssel vagy éppen normálisan viszonyulni hozzá. Aki valamelyest átengedi magát a román nyelv dallamának, az tudja vagy érzi, hogy a hangsúlyok váltakoznak, a struktúra is más, mint a magyarban, s így közeledhet az angolhoz.

Itt nagyon kevesen tudnak angolul. Nem tudom, mi lehet az oka, nyilván minden eset más: az egyik akkor nőtt fel, amikor még nem tanították ezt a nyelvet, a másik más nyelvet tanult, stb. A tapasztalat azonban majdnem egyértelmű: ritka madár az, aki angolul beszél.