Vodka és drog is mozgatja az orosz katonákat Ukrajnában

Megrészegülve indulnak támadásba az orosz katonák az ukrajnai fronton. Ez gyakran szó szerint értendő, de miért is lenne más a hadsereg, mint a társadalom? Az orosz férfiak rendkívül alacsony várható élettartama (körülbelül 64 év) jórészt a vodkának tulajdonítható. Bár erről még nincsenek adatok, Ukrajnában és Nyugaton is feltételezik, hogy az italozásnak, drogozásnak is szerepe lehet az orosz hadsereg váratlanul gyenge teljesítményében. No meg abban is, hogy sok az oktalan kegyetlenkedés.

Mindez nem példátlan. Erre is érvényes: már a régi rómaiak is… A légionáriusokat borral bátorították, sőt arról is vannak feljegyzések, hogy a rómaiak cselesen lerészegítették teuton ellenségeiket. Hordószámra „rejtették el“ a sört az erdőben, így csak várniuk kellett, és könnyen lemészárolhatták a tántorgó katonákat.

Szintén régi, bár meg nem erősíthető történet, hogy a 12. században a közel-keleti nizáriták arról kapták az asszaszin nevet – ezt több nyelvben mindmáig őrzi a „gyilkos“ szó –, hogy hasis befolyása alatt vitézkedtek. Hasonló okot sejtenek a vikingek fékezhetetlen merészsége mögött: a légyölő galóca (más kutatók szerint a beléndek) tudatmódosító hatását.

Az alkohol és a háborúk történelmének külön könyvet szentelt Lukasz Kamienski, a varsói Jagello Egyetem politológus professzora. Következtetése legalább annyira általános, mint amennyire kézenfekvő: észszerű mennyiségben az alkohollal, netán drogokkal kezelhetővé válik a harctéri feszültség. Hogy ez a mennyiség mekkora, az történelmileg és hadseregenként változó.