A legutóbbi EP-választások előtt szörnyülködve figyelték erdélyi és magyarországi magyarok, a romániai belpolitika radikalizálódásától tartó románok, hogy szerez országos ismertséget az úzvölgyi katonatemető ürügyén az akkor még jelentéktelen szélsőjobboldali párt az AUR, és hogy válik a hírműsorok állandó szereplőjévé vezére, George Simion.
A George Simion vezette AUR ugyanúgy brüsszelezik Bukarestben, mint a Fidesz Budapesten, ugyanúgy homofób kampányok éllovasa, magyarellenessége melléktényezővé vált. Orbán Viktor szövetségesévé az teszi, hogy stratégiai, az Unióval és a NATO-val kapcsolatos kérdésekben ugyanazt képviseli. Vélemény.
Úzvölgye amolyan történelmi triggerpont, a földrajzi tájként bejárható Trianon-trauma a román és a magyar fél számára egyaránt.
Úzvölgye 1916-ban a visszavert román betörés helyszíne, 1944-ben a szovjet hadsereg indított innen súlyos emberáldozatokat követelő támadást. A temetőben magyar, a temető környéki dombokon szétszórva román katonák nyugszanak. Úzvölgyében tulajdonképpen azt lehetett követni, mire (nem) képes a román és a magyar emlékezetpolitika, hogy működik az emlékezetpolitikai elnyomás, kisajátítás, és mennyire hiányzik mindenféle akarat, elképzelés a megbékélésre.
A román állam a világháborúk utáni évtizedekben elhanyagolta ezt a térséget, a helyi magyarok illegálisan rendszeresen megemlékeztek az itt elesett magyar katonákról. De érdemi sírrehabilitáció a rendszerváltás után, magyar állami támogatással kezdődött, és így vált magyar emlékhellyé Úzvölgye. Dacára annak, hogy román katonák is nyugszanak erre, az egykor itt húzódó frontvonal mentén.
