Irán visszalőtt: Katari és iraki amerikai bázisokat ért támadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Genderkutatásért járt az idei közgazdasági Nobel-díj: Claudia Goldin több száz év gazdaságtörténetét vizsgálta, hogy megmondja, mi hiányzik a nők munkaerőpiaci egyenlőségéhez. A kutatásaiból sokat tanulhatnak azokban az országokban is, ahol még alig van esélyük a lányoknak jó helyen tanulni, és ott is, ahol elvileg minden adott lenne az egyenlőséghez, valamiért mégsem sikerült azt elérni.
Tudják, hogyan lehetett egyetlen egyszerű mozdulattal elérni, hogy 10-15-ről 30-40 százalékosra nőjön a nők aránya a leghíresebb amerikai szimfonikus zenekarokban? El kellett húzni egy függönyt – így a felvételiztetők máris nem látták, hogy férfit vagy nőt vesznek-e fel a zenekarba, csak a zenét hallották. És ami még zseniálisabb ötlet: hogyan lehetett 50 százalék körülre felvinni az arányt? Egy vastag szőnyeget kellett leteríteni, hogy ne hallatszódjon, hogyan kopog a jelentkező cipője, amikor bemegy a terembe. Az erről szóló történet időről időre nagyot megy a közösségi médiában, és már-már túl szájbarágósnak tűnik ahhoz, hogy igaz legyen, pedig valóban igaz. Két közgazdász ötlete kellett hozzá; egyikük, Claudia Goldin mostantól a TikTokon és Tumblr-ön elért sikere mellett más kutatásaiért egy közgazdasági Nobel-díjjal is elbüszkélkedhet.
A harvardi közgazdász- és gazdaságtörténet-professzor az 1970-es évek óta foglalkozott azzal a nagyon egyszerű kérdéssel: Miért van az, hogy miközben a fejlett világ jókora részén több nő szerez diplomát, mint ahány férfi, azt pedig törvények szabályozzák, hogy egyenlő munkáért egyenlő bért kell adni a nemtől függetlenül, a nők nem tartanak ott a munkaerőpiacon, mint a férfiak? Hogy lehet, hogy az átlagfizetésük szinte mindenhol alacsonyabb, és sokkal kevesebb nő jut el vezető pozíciókba? Ezt a kérdést vizsgálta és helyezte történelmi távlatba.
Korábban a gazdaságtörténészek nagyjából a XX. század elejéig visszatekintve elemezték a nők foglalkoztatásának alakulását. Szép egyenletes irányt láttak: 1900 körül a nők alig 10-15 százaléka volt alkalmazott, 1990-re (amikor Goldin leghíresebb könyve az amerikai nők gazdaságtörténéről megjelent) ez az arány már 50 százalékra ment fel. Logikusnak tűnt azt gondolni, hogy ahogyan a világ fejlődik, úgy lesznek jobbak a nők lehetőségei is. Csakhogy Goldin beleásta magát a XVIII-XIX. századi adatokba is, és első lépésként kimutatta: szó sincs erről, nincs ilyen összefüggés.
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Új idegenrendészeti eljárás indul.
Orbán korábban azt mondta, ez tüdőn lőné a gazdaságot.
Fizikai és mentális megterhelésre figyelmeztetnek.
Július elején újabb hullámra lehet számítani.