Mintha szándékosan üldözné el a magyar startupokat a kormány

Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díja is megmutatta, hogy a magyar szellemi potenciál képes lehet a nemzetközileg is elismerésre méltó fejlesztésekre és a kiugró teljesítményekre. A hazai innovatív vállalatokat, azaz a startupvilágot vizsgálva azonban kiábrándító kép fogad: az igazán sikeres vállalatok nagy része külföldi céget alapít, és úgy menekül a hazai jogi, szabályozási és finanszírozási környezet béklyói alól.

Márpedig a jelenlegi, gazdasági kihívásokkal tarkított helyzetben a startupok lennének előnyben. Míg az átlagos cégek recesszió idején óvatosak, „az ambiciózusabb, kockázatvállalóbb vállalkozások – különösen a startupok – felismerik a kínálkozó lehetőségeket” – olvasható a Startup-ökoszisztéma: javaslatok a magyarországi startupkörnyezet fejlesztésére című tanulmányban.

A Hitelintézeti Szemlében megjelent írás szerint olyan időkben, amikor a kormányzat is igyekszik a gazdasági lassulás hatásait enyhíteni, a startup-ökoszisztéma fejlesztése kifejezetten ígéretes lehetőség. A startupok jelentős része technológiai fókuszú: legnagyobb számban a szoftverfejlesztés, a kutatás-fejlesztés és a termékmenedzsment területén működnek, ehhez pedig magasan képzett dolgozókra van szükségük. A magyarországi alapítású startupok számának növekedése „kiváló alapot teremthetne eme szakemberek megtartásához, illetve akár a jelenleg külföldön dolgozó szakemberek hazacsábításához is” – áll a McKinsey tanácsadó cég munkatársai által írt tanulmányban.