Sárközi Ákos Michelin-csillagos séf: Tarhonyából zseniális rizottót lehet főzni
"A családban nem én vagyok az első konyhafőnök, hiszen a 102 éves kort megélt nagymamám a Népszabadság egykor menő éttermében dolgozott" - mesélte a HVG-nek Sárközi Ákos, Michelin-csillagos séf. 2010-ben kérték fel, hogy vezesse a Borkonyhát - amely négy év múlva csillagot szerzett -, pár év múlva pedig a Textúrát, amelynek társtulajdonosa is. Tartja, hogy a gasztronómia és a kortárs képzőművészet rokonságban áll egymással, festőművész feleségével inspirálódnak is egymás munkájából. De hogyan születnek az ételkompozíciói és mit hozott neki, hogy zsűritagként szerepelt a Konyhafőnök című tévéműsorban? Portré.
HVG: Mi ösztönözte, hogy sok egyéb tevékenysége mellett könyvet is írjon Így lettem séf címmel?
Sárközi Ákos: Elsősorban az, hogy ma már mindenkinek van szakácskönyve, csak a szakácsoknak nincs. Márpedig ennek a sok-sok képpel illusztrált kötetnek az utolsó száz oldala recepteket tartalmaz. Különben sem én vagyok a főszereplője, hanem az a fajta gasztronómia, amit képviselek.
HVG: Miként formálta át a gondolkodását a fiatalon Portugáliában töltött kéthetes tanulmányút?
S. Á.: Az alapanyag-felhasználásban, a technológiában, de leginkább szemléletben tudtam változni. Akkor azt hittük itthon, hogy mi a világ közepe vagyunk gasztronómiában. Utazni kell ahhoz, hogy az ember rájöjjön az igazságra, arra, hogy talán nem mindenben a legjobbak vagyunk. Nem azt mondom, hogy rosszak voltak az akkori életek.
Imádom a gulyáslevest, és minden olyan magyaros fogást, amin nevelkedtem, és nem is kerülöm el őket.
Csak valamennyire fel kell nőni a máshol már elfogadott haladóbb szokásokhoz.
Tarhonyából például zseniális rizottót lehet főzni. Ha hozzárakok egy marhapörköltet, akkor megfuzionáltam. Egy másik konyha technológiáját ötvöztem a magyaros ízvilággal.