Hogyan tud dolgozni egy régész, aki elvesztette a látását? Portréinterjú Straub Péterrel

“Túl sok energiát fektettem a régészetbe, hogy veszni hagyjam” – mondta a HVG-nek Straub Péter, aki komoly betegség miatt nyolc éve elvesztette a látását, ám a szakmáját nem adta fel. A terepi munkát nem tudja folytatni, de egy régész munkája nem csak abból áll. Portré.

Hogyan tud dolgozni egy régész, aki elvesztette a látását? Portréinterjú Straub Péterrel

HVG: Szinte egyik pillanatról a másikra veszítette el a látását, hogyan sikerült elfogadnia ezt a helyzetet?

Straub Péter: Nem volt időm kétségbeesni, nagyon gyorsan történtek a dolgok. Hirtelen több tíz kilót felszedtem, keresték az okát, de nem találták. A háziorvos utólag bevallotta, soha nem volt agydaganat a praxisában, ezért nem ismerte fel időben. Akkor kerültem neurológushoz, amikor már látászavaraim lettek. Onnantól felgyorsultak az események, de már sok tekintetben késő volt.

Zala megyében nem is vállalta a műtétet senki, a pécsi Idegsebészeti Klinikán két műtéttel tudták eltávolítani a daganatot. Csakhogy a látóideg és az agyalapi mirigy is áldozatul esett addigra, így aztán nemcsak a látásom veszett el, hanem máig gyógyszerekkel kell a hormonháztartásomat szabályozni.

Rejtélyes holttest Sopron közelében: hidegvérrel kidobták a repülőből, hogy megszerezzék vagyont érő briliánsait

Rejtélyes holttest Sopron közelében: hidegvérrel kidobták a repülőből, hogy megszerezzék vagyont érő briliánsait

Megélhetési gondokkal küzdöttek az ügyvédek, orvosok és mérnökök Magyarországon, sokan pedig biciklikölcsönzésből próbáltak meggazdagodni, kevés sikerrel. Száz éve derült fény az első légi rablógyilkosságra Magyarországon, a tízéves szökevény Robinzonokat pedig jugoszláv katona fogta el a határ túloldalán. Az 1925. nyári újsághírekből az is kiderül, hogy vádlottak és elítéltek is személyiséget cseréltek a börtönben.