Manapság a kamaszkor gyakran minden irányban kitolódik. Lényegesen korábban kezdődik, mint néhány évtizede, és sokszor mintha nehezen akarna befejeződni. Mi állhat a jelenség hátterében?
Néhány évtizede a 12-13 éves gyerekek többsége még sokkal inkább gyerek volt – gyerekként öltözködött, viselkedett, játszottt –, mint a mostani generáció, és inkább 15 éves kor körül kezdett igazán kamaszodni. Ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy gyakori a kamaszkornak nemcsak a korábbi kezdete, hanem az is, hogy a felnőtté válás kifejezetten lassan, nehézkesen akar bekövetkezni. A fiatalokat sokat kritizálják emiatt, rengetegszer hallani, hogy a szülők nyakán élnek, kihasználják őket, de dolgozni bezzeg nincs kedvük. Valószínű, hogy a jelenség mögött más okok húzódnak meg, mint a szimpla lustaság vagy motivációhiány. Azt sem gondolom azonban, hogy mindezt egyetlen okra lehetne visszavezetni, inkább több tényező összhatásának eredménye.
Komoly eszközt kaptak a kezükbe a klímaváltozás ügyét szívükön viselők a klímatörvényt részben megsemmisítő alkotmánybírósági határozattal. A kormány immár nemcsak, hogy nem háríthatja át a teendőket a jövő generációkra, de le sem szerelheti őket azzal, hogy „De hát van klímatörvény!”.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés.
Izrael komoly csapást mért már az iráni nukleáris képességre, de a legfontosabb célpont, Fordo, ahol több ezer urándúsító centrifuga üzemel, még sértetlen, mert mélyen a föld alatt van.
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
