Brahms vad, romantikus látomásait idézi meg a zongorafenomén Elisabeth Leonskaja a BMC-ben
Brahms összes zongoraszonátája terítékre, pontosabban billentyűzetre kerül.
Brahms összes zongoraszonátája terítékre, pontosabban billentyűzetre kerül.
Ethan Mollick, a Wharton Egyetem tanára az MI egyik legjelentősebb és legprovokatívabb értelmezőjeként azt vizsgálja, hogyan változtathatják meg a világunkat ezek az újfajta gondolkodáshoz használható eszközök. Átfogó és optimista könyvében aktuális példákon keresztül mutatja be az üzleti életet és az oktatást alapjaiban átalakító hatásukat. Arra buzdít, hogy munkatársként, társtanárként és coachként tekintsünk a mesterséges intelligenciára, és meggyőző érvekkel támasztja alá, miért elengedhetetlen a gépekkel való együttműködés képességének elsajátítása. Szemléletmódját követve átláthatjuk az MI-ben rejlő aktuális lehetőségeket, hogy adottságait egy jobb emberi jövő megteremtésére használjuk fel. A HVG Könyvek által kiadott műből több részletet is közlünk a következőkben.
Az elmúlt időben több kettős életet élő közszereplő – pap, konzervatív politikus – is lelepleződött. Van, aki ezen idővel túlteszi magát, mint a politikai közössége által rehabilitált Szájer József. Mások, mint például Pajor András atya, a tagadásba menekülnek. A család, az ismerősök előtti megszégyenüléstől azonban nem csak az ismert emberek retteghetnek. A kettős életet élőknek sokszor a lelepleződés hozza el a megkönnyebbülést.
Nem Belgium az egyetlen olyan ország Nyugat-illetve Észak-Európában, amely a lakosság biztonságának fokozásán gondolkodik, sőt, egyenesen arra hívja fel polgárai figyelmét, hogy vásároljanak meg bizonyos cikkeket az úgymond bizonytalan békére tekintettel.
Trump alatt alva járva támolyoghat az autokráciába az USA. De meg is lehet ezt előzni.
Miközben Magyarország január 1-jével száműzte vendégmunkásai jó részét, az EU-tagságnak köszönhetően továbbra is magyarok tízezrei élvezik a nyugati munkavállalás lehetőségének előnyeit. Az ingázást a magyar bérek egyre nagyobb lemaradásra hajtja, az osztrák iskolákba ma ötször annyi magyar gyerek jár, mint a 2010-es évtized elején. Kik és miért ingáznak, és mennyi pénzt visznek haza?