Téved, aki azt gondolja, hogy manapság azért eszünk, mert éhesek vagyunk. Ez a legritkább.
Manapság a népegészségügy „legsúlyosabb” kihívása és kudarca az elhízás megelőzése és kezelése. Az 1960-as évek óta a fogyasztói társadalmakban megnégyszereződött az elhízottak száma. Még sohasem volt az emberiség ilyen kövér, mint ma. És a tendencia folytatódik.
Az elhízás hátterében az élelmiszerek túlfogyasztása áll. Az éhséget és az evést belső és külső tényezők egyaránt kiválthatják. Belső tényezők például a fiziológiai jelzések (vércukorszint-csökkenés, üres gyomor, testhőmérséklet-csökkenés stb.), vagy éppen – alig tudatosodó – lélektani impulzusok (pl. érzelmi evés, amikor megnyugtatás miatt eszünk). Az evést ugyanakkor külső, környezeti tényezők (ünnepi fogások, ínycsiklandozó ingerek, reklámok) is gerjeszthetik. Korábban az elhízást belső tényezőkkel (pl. akaratgyengeséggel) magyarázták. Manapság a tudományos érdeklődés az egyéni viselkedésről a környezeti tényezők irányába fordul, tekintettel arra, hogy az elhízás tömegessé válása egyre inkább a társadalmi változásokra tereli a figyelmet.
Két héten belül dönt ígérete szerint Donald Trump amerikai elnök, hogy az USA beszáll-e az Izrael által indított Irán elleni háborúba. A hívei megosztottak, s még sokakban élénken él, hogy 2003-ban hazugságokra alapozva támadták meg Irakot, ahol gyors győzelem helyett a kilenc évi kínlódás temérdek halottat, irdatlan költséget és egy terroristafészekké vált, szétesett országot eredményezett.
A Tisza Párt elnöke legújabb bejegyzésében kifejezetten a fideszeseket szólította meg.
Az orosz elnök arról is beszélt, hogy nem zárja ki az észak-ukrajnai Szumi város elfoglalását, hogy „biztonsági övezetet” hozzanak létre.
Trump, Irán és Magyarország a címlapokon a külföldi lapoknál. Nemzetközi lapszemle.
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
